Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
HALÁSZ-TOPOGRÁFIA - A tó halai és a halászok halismerete
egyes példányoknál sok eltérés mutatkozik, mivel szürke, kékesszürke, sárgás, rózsaszínű árnyalatokat találni közöttük. 16. Ónos jász. (Idus melanotos HECK.-et KNER. - Rendesen „Padén" név alatt ismerik a német halászok, ill. - mint már említettük - tévesztik össze a ragadozó önnel. Ritkán előforduló faj, főleg a nyíltvízi részeken tartózkodik. Súlya néha a 3 kgot is eléri. 17. Kurta baing. (Lenucaspius delineatus SIEB. - Külön német neve nincs). Ezt eddig csak a soproni határban levő „Badhauslacke"-ban észlelték. 18. Réticsík. (Cobitis fossilis L. - Tschik). A Fertőt környező rétek árkaiban tömegesen él, sőt a gyorsfolyású Tómalom-patakban is állandóan előfordul. 30—35 cm-es példányok is találhatók. A tóban még nem észlelték, de a csatornákból már került elő. 19. Vágócsík. (Cobitis taenia L. - Steinbeisser). A Fertőből ritkán kerül elő, a Tómalom-patakban ellenben nagy tömegben él. Növekedése: 15-16 cm. 20. Harcsa. (Silurus glanis L. - Scharen). A nagytómalomi tóban általános, s innen kerül be időközönként néhány példány a Fertőbe. A tóban 1925-ben fogtak utoljára egy kb. 30 cm-es példányt. 21. Csuka. (Esox lucius L. - Hecht). Az egész tóban általános. Maximális növekedése 8-9 kg. Színezetét a tartózkodási hely befolyásolja. A nádasban egészen koromsötét példányok élnek (Rohrhecht), míg a nyíltvízen világosszürkék (Laute-Hecht). 22. Lápipóc. (Umbra lacustris GROSS.). Előfordulását a tóban eddig még nem észlelték. Állítólag egyes csatornákban a réticsík társaságában él. 23. Tarka meny. (Lota vulgaris CUV. - Rütte). A magyar tórészen elég ritka, rendesen csak a késő őszi és a téli hónapokban, vagyis ívása idején fordul elő, de akkor is csak a nyíltvízi részeken. Növekedése 1 kg körül van5*. Az elvétve előforduló, betévedő fajok közül Mika és Breuer a következőket említi: 1. Fogassüllő. (Lucioperca sandra C.V. - Fogasch). A Fertő magyar területéről már kiveszett, de a Dunából a Hanság-csatornán keresztül néha betéved egy-egy példány. A keleti osztrák partrészen gyakoribb lehet. 2. Rózsás márna. (Barbus fluviatilis AG.). Csak a keleti parton - a Hanság-csatorna táján - fordul elő néha. 3. Szivárványos pisztráng. (Trutta iridea GIBB.) 1917-ben a Rákos-patak felső részében megtelepítették, s innen a lefelé törekvő nagyobb példányok néha eljutottak a Fertőbe. Sőt már a Hanság-csatornába is fogtak példányokat. 4. Sikos angolna. (Anguilla vulgaris L.). Ez is a Hanság-csatornán keresztül téved be nagyritkán a Fertőbe. Utoljára 1925-ben fogtak egyet a nagytómalomi tóban. Azelőtt pedig 1916-ban egy közel egy méteres példányt a Fertőben . Itt a betévedő, csak elvétve előforduló fajoknál érdemes megemlítenünk, hogy a XVI. században tokot is fogtak a Fertőben, mely bizonyára a Dunából kerülhetett ide 5 3. 5 1 MIKA Ferenc-BREUER György, 1928. 111-115. 5 2 MIKA Ferenc-BREUER György, 1928, 116. ^ Ez kitűnik Mikulics Markónak Nádasdy Tamáshoz 1556-ban írt leveléből is, melyben közli urával, hogy az utak miatt nem juthatott el oda „ahol a toknak java vagyon". TAKATS Sándor é.n. 219. 41
