Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

SZIGONYOS HALÁSZAT

A szigonyt márciustól június végéig használja a szigonyos. Márciusban az ívó csukára is alkalmazza, főleg a csatorna partjáról, mivel onnan jól láthatja a hal mozgását. Régebben pipáló halra is szigonyoztak. Az oldaltvágó szigony eredetére és e területen való meghonosodására vonatkozóan Herman Ottó és Jankó János megállapításait vehetjük alapul. Herman Ottó szerint: „Az oldalt vágó szigonyvasak aligha magyar eredetűek, s valószínű,hogy a Fertő tavára az oda telepedett német elemek hozták. E föltevés mellett szól az a körülmény, hogy alapjában hasonló szerkezetű vasak északi Németországban, nevezetesen Schleswig-Holsteinban, Pomerániában, s az Elbe folyó torkolata felé találhatók, hol „Elker, Hölger és Segelhau" nevet viselnek, s leginkább az angolnának hínáros helyeken vaktában való szúrására használtatnak. Ezek a „Hölger"-ek 20-25 ágúak is; ágaik felváltva rövidebben-hosszabbak,; az egész szerszám a ritkafogú úri fésűre emlékeztet (237. ábra); ágai különben szintén szaka nélkül valók"

22

2. (72. ábra) „Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, — írja Jankó János — hogy az ugorság legősibb eleménél, az osztjáknál szigony egyáltalában nincs; a mi szigony az osztják területen előkerül, az mind orosz kézen van és orosz alak. A töröksegnél és az orosznál szigonyok vannak ugyan, de ez az oldaltvágó alak azoknál teljesen ismeretlen. Az egész orosz birodalom területén csakis abban a Finnországban találtam meg, (72. ábra d.) mely ép úgy van a szláv és germán közé ékelve, mint a magyar, s a hol-a svéd elemnek máig is jelentékeny szerepe van"

2

25. így viszi tovább Herman Ottó feltételezését Jankó János, aki már - nagyobb összehasonlító anyag birtokában - biztos választ is ad az eredet kérdésére. Határozottan kimondja: „Az oldaltvágó ...szigonyok egész bizonyossággal ...német eredetűek"

22

4. Meghonosodásuk a nagyobbarányú német betelepítések idejére, a XIII. sz. végére és a XIV. sz. első felére tehető, amikor már nemcsak elvétve, vendégként találunk e területen németeket, hanem az akkori telepítési politika következtében már tömegesen települnek le a tó környékére. így a XIV—XV. sz. folyamán a korábbi határőrnép helyét nagyrészt német telepek, illetőleg telepesek foglalják el. Ettől az időtől kezdve terjedhettek el, s válhattak általánossá az oldaltvágó szigonyok a fertői halászság körében

2

2^. 22

2 HERMAN Ottó, 1887. 352. 22

3 JANKÓ János, 1900. 481. JANKÓ János, 1900. 578. (Az oldaltvágó szigonyok használatosak Lengyelország nyugati tengerpartjain is angolnára. V.o. ZNAMffiROWSKA-PRÜFFEROWA, Maria, 1957. 42 tábla és 1976. 20. S. E.) 22

5 POLÁNY István, 1937. 330-343. 156