Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

ÁLLÍTÓHALÁSZAT - KARIKÁS CÉRNAHÁLÓ

felkötőfonál áll ki, míg a háló/epedő teljes egészében a víz alá merül. így állít le a halász egymásmellé 5-6 (esetleg több) hálót is, az elzárásra kerülő hely nagyságától és a tulajdonában levő hálók számától függően (64. ábra). A kézinslég vagy felkötőfonál segítségével a zsinóron elhelyezett gyűrűk tartják a hálót függőleges helyzetben. Néha még a háló két alsó sarkára is köt egy kis súlyt, (követ, v. vasdarabot) a halász, hogy a háló függőleges állását még jobban biztosítsa, főleg akkor, ha a víz hullámzásától tart, tehát enyhén szeles idő esetén. A súlyozás fi 64. ábra. Karikás cérnaháló alkalmazása azonban a legtöbb esetben elmarad, hogy a háló még szabadabban mozoghasson, ne legyen merev amikor a hal nekimegy, - mert akkor azt visszariasztaná, - hanem engedjen, hogy a hal játszhasson vele, ne féljen tőle, és így bátrabban furakodjon. Ha pedig a háló enged, akkor a hal a furakodása közben, annyira belebonyolódik a finom halozatba, hogy szárnyai, úszói fennakadnak a hálószemekben, és ezáltal fogva marad. Amikor a lehalászásra induló halász a hajóval közeledik a háló felé, már messziről látja, hogy melyik részben van a hal, mert ott, azon a részen a zsinórra elhelyezett gyűrűk összecsúsztak, a hal furakodása, vergődése következtében. A háló mellé érve egyik végétől kezdve szedi azt fel, és közben veszi is ki belőle a szemekben fennakadt halakat. Ezt a hálót naponta csak egy-két órára teszik le, főleg a késődélutáni órákban (de egyéb időpontban is lehet). A vele való halászat előfeltétele a teljes szélcsend és a víz hullámmentessége. Ha ugyanis a szél fúj, és ennek következményeként a víz erősen hullámzik, akkor e hálót nem lehet letenni, mert a vízáramlás miatt nem állhat függőlegesen, a hullámok feldobják a víz tetejére, s így a halak könnyen elúszhatnak alatta. Éppen ezért e hálók leállítása mindig a nádas szélén történik, ahol a hullámzás lehetősége a legminimálisabb. Síkvízre vagy hínárhoz közel egyáltalán nem állítható le. A cérnahálót a halászok naponta szárítják. Az újabb nylonhálót viszont minden nap vízbe kell áztatniuk, - még akkor is ha a leállítására nem kerül sor, - hogy mindig nedves legyen. Az erős napfény és a nagy hideg árt neki, ilyenkor hamar törik. Ez a hátránya a cérnahálóval szemben, de viszont helyes kezelés mellett - a halászok szerint - tartósabb, mint a cérna. Ez a háló is a kishalász eszköze, mivel a vele kapcsolatos munkát (készítés, kivetés, lehelászás stb) egyedül is elvégezheti, nincs szüksége segítségre. 134