Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Kovács Lajos: Hasadás az Andrássy-családban a Károlyi-házaspár 1918-19-es politikai szerepvállalása miatt
KOVÁCS Lajos muzeológus Azt azonban biztosan tudom hogy a forradalmi szoczializmus mely a bolsevizmus mocsárvirágát szülte, csakis pusztít és rombol. Minden értéket, morális értéket, de nem old meg egyetlen kérdést sem." A két nővér közti közeledés akkor szenvedett törést, amikor valamikor 1923 nyarán Ilona elolvasta Károlyi Mihály Egy egész világ ellen címmel Münchenben kiadott memoáriát, és Katussal az angol The Spectator című konzervatív hetilapban készült interjút, melyre az utolsó, töredékes levélben így reflektál: „Mintha hirtelen magnesium fényben megláttam [volna a] mostani Katust. Nem politikai ellentét, nem más világnézet az ami közénk furakodott de érzés és ízléskülönbség. Ha maguk, miután politikájuk itthon csődöt vallott és megszöktek — Oroszországba mentek volna, hogy ott dolgozzanak a világforradalomért, — az út köztünk nem lett volna elzárva, de a győzedelmes kis és nagy entente alázatos talpnyalóivá szegődtek. Én azt hittem hogy ez is csel maguknál — az eszmét vélik evvel is szolgálni — De most kinyíltak a szemeim, betegje vagyok annak amit megláttam. Maguknál minden szubjectiv bosszú, elárulják az „Eszmét" ép úgy mint a hazájukat. Maga még pénzért lepiszkítja apját anyját mindenkit aki magát szerette." (6. levél) „Mindent megold a vénülő idő" - mondja Devecseri Gábor tolmácsolásában Aiszkhülosz a Leláncolt Prométheuszban. így Katus és a család konfliktusát is megoldotta. A 20-as évek második felében Párizsban már találkozott édesanyjával és nevelőapjával, a 30-as években pedig már rendszeresen találkoztak lloncsival is a bécsi Grabenen vagy éppen Svájcban (lloncsi anyagilag is igyekezett támogatni őket ékszerek eladásával.) Reméljük, hogy ezen erősen személyes jellegű kordokumentumok közlésével nem csupán e kivételes asszonyok portréjához, azaz egyfajta „személyes történelem" gazdagításához, de a tágabb értelemben vett „köztörténelem" árnyalásához is sikerült csekély mértékben hozzájárulnunk. 1. Károlyi Mihályné Andrássy Katalin nővéréhez, Andrássy Ilonához 1920. Január 8,Kedves Ilona, — Erzsikétől2 hallom, hogy maga nála volt. Nagyon csodálkoztam ezen, mert már teljesen feladtam volt azt, hogy egyik testvérem is kérdezősködjön vagy érdeklődjön utánam. Most már egy és fél éve, hogy nem láttuk egymást — sokat, nagyon sokat 2 Pappenheimné Károlyi Erzsébet grófnőtől, aki Károlyi Mihály féltestvére volt. 97
