Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Csécs Teréz: Csanak, Győr nyaralótelepe

KÉP-ÍRÓ

A Szávay-villa23

Bizonyára minden település büszkélkedhet legalább egy híres emberrel, aki ott nyaralt, vagy megszállt, Ménfőcsanaknak ilyen többek között Jászai Mari (1850- 1 926). (2. kép) Madách Tragédiájának az első Évája (bemutató: 1 883) 1 872-től a Nemzeti Színház tagja, ünnepelt színésznő, gyakran visszatért Győrbe. Miközben Mosonban és Komáromban szerepel, a kettő közt „egy napot az ünnepelt művésznő Csanakon tölt, hol a természet keresetlen szelíd szépségei kínálnak szerény pihenőt a dicsőség fellegi utjain szárnyaló Miriának." (Jászai Mari Győrött. GyH, 1898. jún. 19., 3. p.)

„Csanak nem világfürdő, s még sok viz folyik le a Marczalon, mig azzá lesz.

De olyan kellemes, nyájas hely, hogy évről-évre eldicsekedhetik egy-két illusztris vendéggel. Közöttük első helyen a nemzet bálványozott első művésznőjét, Jászai Marit említjük meg, aki évek óta nem mulasztja el, hogy nagy nyaralását egy kis csanaki utókúrával ne akklimatizálja a hazai levegőhöz. Most egy hozzá méltó előkelő művész- és írótársaság szállt le Csanakon tegnap, hogy megnézzék a nagy tragika annyira kedvelt csanaki pihenőhelyét. A társaság, melyben Csillag Teréz, Helvey Laura, Herczeg Ferencz és többen vettek részt, ma Czenkre utazik..." (Csanak illusztris vendégei. GyH, 1901. május 19., 2. p.) (3. kép)

Csanakhegyben, a Raiter dűlőben (a helyi népnyelv szerint a Rejterben) épült házat vásárolta meg Szávay Gyula24 költő, hírlapíró 1896-banJerfy Antaltól.25 Ennek

2. kép

Jászai Mari autogramkártyája, 1897

23 Köszönetét mondok Géber Józsefnek a munkához nyújtott segítségéért és a fényképekért.

24 Szávay Gyula (Zenta, 1861. augusztus 29. - Budapest, 1 935. május 1.) középiskolai tanulmányait Szegeden és Győrött a Királyi Jogakadémián végezte. Közigazgatási gyakorlatát Győrben végezte, az 1890-ben alakult Győri Kereskedelmi és Iparkamara alapítója és első titkára volt 1902-ig. Hírlapíróként is tevékenykedett (Garabonciás, Győr Híradó), nevéhez fűződik a Győri Hírlap alapítása (1894) és szerkesztése. 1905-ben a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara titkára lett, családjával Debrecenbe költözött. Monográfiát írt Győr történetéről 1848-ig (1 885). Számos verseskötete, verses drámája és néhány tanulmánya jelent meg. (Sándor, 1999, 346. p.)

76