Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Dr. Josef Böhm: Összefüggések
KÉP-ÍRÓ érdeklődéssel forduljak a legkorszerűbb képzőművészeti nyelven kommunikálók felé is, és nyissak a gyűjtésben Európa felé, ami a közvetlen környezetemhez való ragaszkodás miatt elsősorban Közép-Európát jelenti. A temesvári származású Ingo Glass szobrász útmutatásainak köszönhetően már Németországban — az ottani hangulatnak megfelelően — eltávolodtam Miki credójától („a piktúra magát a színt jelenti, azokat a festői értékeket és festői titkokat, amelyeket csakis a színekkel lehet kifejezni"), és ezúttal a forma és tér titkait kutató konstruktívak felé irányult figyelmem. De Mikire utalva ez sem ellentmondásos, mert „létezik a színnek és a formának egy olyan titkos töltete, mely képes e tartalmakat, emberi mélységeket és annak indítékait elvont formában is kifejezni." (Jakobovits Miklós) A 20-21. századi erdélyi képzőművészeti gyűjteményem a kolozsvári Német Julia szerint: „a naturalizmustól, realizmustól, impresszionizmustól a szürrealizmuson, kubizmuson, expresszionizmuson keresztül a hiperrealizmusig és újkonstruktivizmusig, a figuratívtól az absztraktig és újfiguratívig terjed."8 Erdély regionalizmuson túlmutató, univerzális értékű művészetét ismertetni szeretném külföldön is, és így jöttek létre kiállítások különböző városi múzeumokban, például Kempenben, Freibergben, Kornwestheimban, Altenbergben, Győrben, Mosonmagyaróváron és Passauban, illetve magyar kulturális intézetekben, Berlinben, Brüsszelben, valamint a Semmelweis Szalonban, Budapesten. Miki hatalmas érdeme, hogy a látásomat, mint egy jó edző, folyamatosan finomította. így mentünk el feleségemmel, Noémival, Mikivel és Mártikával a Pradóba például, hogy Velázquez rendkívüli színélményeit „a festői szédület, az érzéki öröm és eufória megnyilvánulásait" átélhessük, vagy Essenbe, Gauguin kiállítására, ahol Miki bennünket kért fel arra, hogy, ahogyan ő fogalmazott, „a művek hullámait, formáit, színeit magunk felé áramlani hagyjuk", és azokat a munkákat nevezzük meg, amelyek a képtől kapott impulzusok alapján a legnagyobb hatással voltak ránk. „Akinek az élete a művészet, annak művészet az élete." p. S. Bach) „A művész igazi hivatása: eljuttatni a fényt az emberi szív mélyébe". (Romain Rolland) Ezt tette Jakobovits Miklós mint barát és művész mindig. Németh Júlia, uo. 50
