Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Varga Attiláné Veronika: Dramatizált múzeum
KÉP-ÍRÓ a tárlókból, céhládákat, kupákat kellett lerajzolni, illetve leírás alapján megkeresni, tárgyakról nyomozni. A legnagyobb sikere a Borsos Lakatgyártó Pál szabadítólevelének „lefordítása" volt. Nagyon-nagyon élvezték a régi szöveg értelmezését, megfejtését a gyerekek. Iskola: Mindegyik csoport beszámolt a végzett munkáról, így több céhet, illetve mesterséget ismerhettünk meg. A mai nyelvre átírt levél eredeti szövegének a másolatát mindenki megkapta. A házi feladatban megint E/1. személyben kellett írni egy szöveget Ma avatnak mesterré címmel. Ehhez kötelező volt felhasználni a múzeumban látottakat és a céhekről szóló szöveg információit. Győr a 17-18.században Helyszín: Az állandó kiállítás Két alkalommal időztünk ennél a történelmi fejezetnél. Győr 1743. március 6-án szabad királyi rangot nyert Mária Teréziától, ehhez kapcsolódva a győri címerről, a kiváltságokról, valamint a barokk látványvilágáról esett szó. A másik alkalommal győri sétát tettünk a múzeum környékén (múzeum az Apátúr házban - Mária-oszlop - Liszt F. u. - Vörösmarty u. - Rákóczi u. - Bástya u. - Frigyláda szobor). Megtekintettük a barokk épületeket és köztéri szobrokat. Iskola: Térképeztünk. Mindenki kapott két másolatot a Borbíró - Valló-féle könyv két térképéről (Győr 1617. évi, illetve 1703. évi rekonstruált térképe), ezekkel dolgoztunk. Megkerestük a céhes „ismerőseinket", a korabeli utcanevek mai megfelelőinek kellett utánajárni, korabeli épületek mai formáját és működését kellett kinyomozni, megszámoltuk a földszintes, egyemeletes, kétemeletes épületeket, színeztünk, rajzoltunk, összehasonlítottuk a két állapotot egymással és a maival. Ezzel elég sok időt eltöltöttünk, elbogarásztunk. Győr a 19. században Helyszín: Xántus János Múzeum Az 1848-as történések, az 1 849-es szabadságharcban részt vett győriek emlékanyaga. Megnéztük a kiállítás ide vonatkozó részeit. A 19. század győri eseményeit a kismegyeri Napóleon-i csata vezeti be. A kor leghíresebb emberét az Apátúr házban elszállásolt francia tisztek, tábornokok a refektórium stukkómárvány falára festett versekkel várták 1 809 augusztusában. Ennek nyomait vizsgálták a gyerekek. A hadisarc enyhítésére kapott adómentesség után Győr kimagasló gabona és marhakereskedelme fellendítette a várost. Ennek tárgyi eszközei, pénzváltó korong, mérőedények és az itt használatos hajómalom (makett) vizsgálata következett. A gazdagodó város kulturális szempontból is ki-218