Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Varga Attiláné Veronika: Dramatizált múzeum

KÉP-ÍRÓ

az előre meghatározott óraterv és az osztályközösség animálása jelentett. Foglalkozásainkban benne rejlett a lokálpatriotizmus, Győr szeretete és ismerete. A nemzeti kultúrához és európaisághoz való kötődés is célunk volt.

A program tartalmazta a múzeumba járás megtanulását is, a „múzeumi kulturális fogyasztás" elsajátítását, megszerettetését. A foglalkozások során olyan szituációba kerültek a diákok, hogy irányítottan ugyan, de maguk fedezték fel, bontották ki az adott korszak tárgyainak üzenetét.

Aki belépett az Apátúr házba, a Xántus János Múzeumba, óhatatlanul egy emelkedett hangulatú helyszínen, a 260 éves barokk palotában láthatta Győr múltját. Ezért az iskolai osztály diákjai számomra kollégák voltak, akik kis muzeológus szerepet kaptak. Az ilyen típusú megközelítésben sokfajta feladat megvalósítható:

— Hogyan mutatnád be egy kiállítás során a tárgyat: szépségét, funkcióját, ritkaságát, értékét? (kiállítás-készítői gondok, gondolatok)

— Készíts leíró kartont a műtárgyról! (gyűjteménykezelői feladat)

— írjál rá történetet, találjunk ki rá történetet! (kísérleti régészet)

— Játszd el a tevékenységet! (Egy kis drámapedagógia, avagy a mindennapi életben hol használhatjuk a történelmi ismereteket? színház, film stb.)

— Előadás keretében számolj be a tárgyról, alkalmazásáról, védd meg az állításaidat! (tudományos előadás)

— A dokumentummásolatok kézbeadása, gyűjtőmunka és szórakozás.

— Az 1 848/49-es szabadságharc idején Hanny Kálmán tüzér tiszt naplót írt.

— Mit játszottak a győri kőszínházban? A színi plakátok böngészése.

— Az Érdekes Újság, mely „...a világháború tartama alatt hetenkint kétszer jelenik meg". Igen, a hősök tablója mellett az apróhirdetések is megrendítő képet adnak az ország életéről, (kutatómunka)

Felismerhető törekvésemben a múzeumi alapfunkciók: a gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés és restaurálás, tudományos feldolgozás és publikálás, valamint a bemutatás feladatkörei. Több út állt előttünk, lehetőségünk nyílott egy adott történelmi korszak alaposabb kibontására, és már nem csak a múzeum termeiben, hanem a helyszíneket felkeresve, a város épületei között, templomaiban, neves helyszíneken élhették át a történelmet.

A múzeumi foglalkozások között két tantermi óra volt, azaz egy előkészítő és egy feldolgozó óra. A feladatok nem csak témakörükben illettek egymáshoz, hanem figyeltünk arra is, hogy ha információ központú volt az múzeum, feladatos, mozgásos, kreatívabb legyen a feldolgozó, vagy előkészítő óra. Az iskolában történteket a programban társam, Lőrinczy Anna tanárnő írta le. Tanári anyagát a melléklet is tartalmazza.

214