Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Vajda Alex Zoltán: Egy Zsolnay Júlia által tervezett váza restaurálása
KÉP-ÍRÓ A vázát előzőleg restaurálták. Szétszedés előtt a töredékek pontos számát megállapítani nem lehetett. A tárgy restaurálása során a készítés módjára, vagyis a formaadásra vonatkozóan egyértelmű bizonyíték került elő. Miután a tárgyat töredékeire szétszedtem, a talp belső oldalán lévő szemcsés kidudorodás arra utalt, hogy a műtárgyat öntéssel készítették. (3. kép) A kerámia falán jól láthatóak a régi ragasztások nyomai. (4. kép) A ragasztások pontatlanok, a törésfelületek több helyen elcsúsznak egymáson, széleik sérültek. Az edénytesten található hiányokat kiegészítették, ehhez a művelethez gipszet alkalmaztak. A pótlásokat temperával retusálták, a dekort pedig több helyen átfestették. Ennek oka az, hogy a látható törésvonalakat új, kitalált motívumokkal takarták el, amelyek természetesen eltérnek az eredeti dekortervtől. (5. kép) f\z edénytesten találkató retusok és átfestések mind színeikben, mind megjelenési formájukban hasonlítanak az eredeti mázréteghez és festéshez, beleolvadnak a környezetükbe. A műtárgyon más beavatkozás nyomát nem fedeztem fel. A tárgy felülete túlnyomórészt légköri eredetű anyagokkal szennyezett, melyek jórészt csak gyenge fizikai erőkkel kötődnek a mázréteghez, ezen kívül még zsíros lerakódásokat találhatunk rajta. Mázrétege az atmoszférikus eredetű anyagoktól nem károsodott, felülete „csak" szennyeződött. Restaurálás előtt elengedhetetlennek tartottam a ragasztásra használt anyag vizsgálatát, hiszen ennek ismerete megkönnyíti a tárgy szétszedésénél alkalmazható technikát, illetve a megfelelő oldószerek kiválasztását. A minta, amit a töredékek felületéről vettem, sárgás-barnás, törékeny és rideg anyag, színe és fizikai állapota sellakra engedett követ-3. kép A talp belső oldalán lévő szemcsés felület 4. kép A váza restaurálás előtt
