Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Tomka Péter: Helybeliek/autochtonok és beköltözők/migránsok a régész szemével

KÉP-ÍRÓ

ma már, hogy valamikor a 8. század végén készült, azt nem tudjuk, hogy meddig használták, mikor és milyen körülmények között került az Ikvába — hiszen nem sírból, de még csak nem is településről származik, hanem az egykori patakmederből. És egy átalakítás biztosan van rajta: az egyszerű (igaz, nálunk egyszeri!) kehely bármilyen plébánián szolgálhatott iksz ideig (régi kelyhek sokáig élnek), majd felfüggesztve létezett tovább (és adhatták tovább), amíg végül is az Ikva felsőbb folyása mentén valahol (mondjuk, Sopronban) elvitte a víz. Aztán előkerült a (Zalává rhoz képest egészen más jellegű) sopronkőhidai temető7 meg kisöccse, Sopron-Présháztelepen.8 Közben nagy erőkkel (állami programként) beindulta korszak kutatása az avar érdekszféra ÉNy-i részén, a mai Szlovákia területén.9 10 11

Most nem foglalkoznék a háttérrel, bár tudnunk kell, hogy ott voltak már a morva leletek és kronológiájuk10 11, egyes alsó-ausztriai temetők és a Köttlach-problematika.11

7 Szőke 1955, Török 1 962, Török 1965, 1 07-109. Török Gyula monográfiája csak 1973-ban jelent meg (Török 1973).

8 Tomka, Arrabona 1969

9 Vel'ky Grob/Nagygurab, Chropovsky 1957, Nitra-Lupka, Chropovsky 1962. Utóbbi 10. sz.-i használatához: Langó 2012, 253-256. p.

10 Poulík 1948, Hruby 1955, Dóstól 1966, a könyvtárnyi irodalomból: Merínsky 1985

11 Pittioni 1935, Mitscha-Mörheim 1953, Hampl 1961, a Köttlach Kultur-hoz: Pittioni 1943, J. Korosec 1947, Korosec 1950, Korosec P. 1979, J. Giesler 1980

184

1. kép

Az első ismert karoling kori lelőhelyek Magyarországon