Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Perger Gyula: Időutazás a győri Időoszlop körül
KÉP-ÍRÓ központban az új Megyei Tanácsház előtt létesülő emlékművel kapcsolatosan. Úgy elöntött, hogy az emlékmű komplexumban az évfordulót megörökítő kőtömb is szerepeljen."11 12 Miután Cziglényi László ismertette a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrijének véleményét a város eredeti elképzeléseivel kapcsolatban, a végrehajtó bizottság rövid vita után úgy határozott, hogy: „a., az építész-tervező által tervezett kőtömb elhagyandó; b., a Mikus Sándor szobrászművész által készítendő mintegy 6 m hosszú bronz dombormű magassága 70 cm helyett 80 cm legyen, oly módon, hogy annak alsó 10 cm széles sávja ráfedjen az alapként felhasznált kő parapetfalra." Ugyanakkor kérésként fogalmazták meg, „hogy a városcímer és az 1271-1 971. évszámok feltétlenül szerepeljenek a bronz alkotáson" és hogy „az eredetileg megadott hat téma közül legalább három szerepeljen az emlékművön."'3 A tárgykörre március 25-én és május 22-én is visszatért a Végrehajtó Bizottság, december 28-án pedig már a „700 éves emlékmű kiviteli tervének megvizsgálásá"-val foglalkoztak. Cziglényi László a végrehajtó bizottság május 22-i ülésen beszámolt arról, hogy „a V. B. vezetés felkérésére a 700 éves évfordulóval kapcsolatos emlékművel kapcsolatosan Mikus Sándor szobrászművésznél eljárt és tapasztalta, hogy szépen halad a munka, egy része már gipszbe van öntve és előreláthatóan június 30-a körül rendelkezésre tudja bocsátani a kivitelező vállalatnak. így a határidő előbbre tolódott, a kívánságokhoz képest. Az emlékműnél csak az 1919-et ábrázoló rész volt vitás, a Cziráky emlékműnél a munkások felvonulása. Itt a művész úgy oldotta meg, hogy 5-6 lépésben menetelő alakot tett oda, vállon hordott puskával és sapkával." Az emlékmű e jelenetével kapcsolatban az ülésen kialakult „vita" jól érzékelteti az „időoszlopokon" megjelenített szimbolikus, vagy reális ábrázolások „veszélyeit". Cziglényi szerint: „azt mondtuk, hogy ez politikai felvonulás és nem katonai, mert Győrött nem volt '19-ben katonai felvonulás. Ezen nyilatkozatra a szobrász az alakok fejéről a sapkákat levette, és most úgy hat, hogy a munkások menetelnek fegyverrel a vállukon. A fegyverrel jelképezve azt, hogy 1919-ben a fegyver volt az, ami által a hatalom a munkásság kezébe került. Az eddig elkészített rész szép és hűen tükrözi az elképzeléseket."14 Míg Csernitzki Gyula v. b. elnök elfogadhatónak tartotta e megoldást, Czigány Jenő azt mondta, hogy a „magam részéről kötelességemnek tartom a többség részéről elhangzott döntés elfogadását, de egyet nem értek vele. Amikor a 700 éves évfordulóra készítünk emlékművet, akkor az 1919-es győri események felett elsiklunk, így bármelyik városban megfelelne így ez az emlékmű. Én ott voltam a Cziráky emlékműnél és tudom, hogy milyen volt 11 European Youth Olympic Festival, Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 12 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. XXIII. 102. 75. Győr VBJKV. jegyzőkönyvei, 131-132. p. 13 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. XXIII. 102. 75. Győr VBJKV. jegyzőkönyvei, 133. p. 14 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. XXIII. 102. 76. Győr VBJKV. jegyzőkönyvei. 325-326. p. 144
