Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Pásztor Csenge Bíborka: A Kolozsvári Casino portrégyűjteményének sorsa
PÁSZTOR Csenge Bíborka muzeológus dezés és képek együttesen 200.000 lejnyi, valamint a könyvtár 100.000 lejre becsült értékét.10 11 1943-ban a nyilvántartásban újra szerepel a könyvtár (1.000 pengő értékben) és a „Góbiéin kép" (10.000 pengő értékkel). Ekkor a festményeket külön már nem említették meg.11 A következőkben részletesebb választ keresünk arra a kérdésre, hogy mikor és milyen körülmények között kerültek le a képek a kaszinó falairól.12 1933-ban a portrék még a kaszinó falait díszítették. Az 1942-es évről beszámoló évkönyv, amely máig az utolsó fennmaradjak ismert Casino-könyv, utal a kaszinó második világháború időszakában fennálló nehézségeire. Ezek elsősorban anyagi nehézségek voltak. A Dél-Erdélyben maradt 43 tagtárs „kényszerű távolléte", a gyarapodó tagdíjhátralékok, a kötött lakbérek, a felemelt adók, illetve a közterhek következtében banktartozással zárták az évet. A kötelező 1 1 órai záróra jócskán visszaszorította a kaszinó látogatottságát. Az illető évkönyv a kaszinó ingóságaival kapcsolatban csak a könyvtárról tesz említést, amelyet nem sikerült új könyvekkel gyarapítani, a hírlapokat és folyóiratokat azonban továbbra is járatták.13 A festményekkel kapcsolatos korábbi vagy netán előrelátott óvintézkedésről ekkor még nem esett szó, leemelés, áthelyezés vagy elraktározás esetleges szándékára sem találunk utalást. A kaszinó a székház (Deák Ferenc utca 1 ó. szám) emeletén működött két utcára és két udvarra néző teremmel, egy „hall"-al, egy ruhatárral, egy cselédszobával, két irodahelységgel, egy előszobával és egy konyhával.14 A kaszinó gondnokának, Buksa Sándornak15 a földszinten biztosítottak szolgálati lakást, mégpedig egy udvarra néző szobát egy konyhával és egy kamrával. A többi kisebb-nagyobb helyiséget bérbe adták irodák és üzletek számára. 1944. október 12-én a szovjet hadsereg egy virágüzletként működő bérelt helyiség kivételével birtokba vette a kaszinó épületét. Buksa Sándor a Majális utca 6. szám alá költözött, Burkhardt Béla albérletébe.16 1945-ben a kaszinó székháza még mindig orosz megszállás alatt állt, erről tanúskodik az 1 945. július 1 8-i dátummal keltezett adóív feljegyzése: „Ocupat de armfata] Rusá" („Az orosz hadsereg által elfoglalt"),17 illetve az 1945. október 23-án házadó törlés ügyében benyújtott kérvény is.18 Az oroszok távozása után a Magyar Népszövetség vette át a kaszinó épületét 1 94ó-ban. Az elfoglalt székház miatt kénytelenek voltak más 10 Uo. 11 1 10. év, A Kolozsvári Casinó Évkönyve, 1943. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-t., Kolozsvár, 1943, 9. p. 12 A székház és a berendezés sorsának rekonstruálásában a Kolozsvári Casino magángyűjteményben őrzött levéltári töredéke biztosított támpontokat (a továbbiakban: Casino-hagyaték). 13 A Kolozsvári Casinó Évkönyve 1943. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-t., Kolozsvár, 1943, 7. p. 14 Házbérbevallási ív, Kolozsvári Casino, Kolozsvár, 1945 (Casino-hagyaték). 15 Buksa Sándor a Kolozsvári Casino gondnoka volt 1938-tól az egyesület megszüntetéséig. 16 Lakbér nyugta (Casino-hagyaték). 17 A Kolozsvári Casino részére kiállított adóív, Kolozsvár adóhivatala, 1945 (Casino-hagyaték). 18 Fellebbezési kérvény a ház adófizetési és a városi taxák ügyében, Kolozsvár, 1945 (Casino-hagyaték). 133
