Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Murádin Jenő: Epreskerti tanulságok
KÉP-ÍRÓ Thália, a vígjáték múzsája magasztosodik föl (nyugati torony). Mindkét mitológiai alak íves hajlású pálmaágat emel a magasba. Ennek motívumát Szeszák már mesterének, Stróbl Alajosnak Géniusz című 1898-as térszobrán is megcsodálhatta. Szeszák Ferenc három fiatal szobrásztársával mintázta meg a méreteiben is impozáns, az épület arányaihoz igazodó kompozíciókat. Érdekes az, hogy a diadalszekereket oroszlánok húzzák, éspedig három-három, középen egy nőstény, két oldalt egy-egy hím oroszlán. Tehát nem a szokásos biga mintát választotta, hanem a ritkán mintázott kigát. Ilyen megoldást, igaz, nem oroszlánokkal, hanem lovakkal húzott szekerekkel, csak a budapesti Kúria, az Igazságügyi Palota homlokzatán láthatott. A millenniumra elkészült Kúria, Hauszmann Alajos által tervezett épületére, a homlokzati díszítmények közül a trigát Szenyei Károly tervezte. Az Epreskertben megmintázott szobrok korán elkészültek, és a budapesti Schlick öntődében már 1905-ben bronzba öntve várták Kolozsvárra szállításukat és fölállításukat.13 A jó nevű Schlick cég egyébként nem először dolgozott kolozsvári megrendelésre. Az ő munkájuk az 1 889-ben a kolozsvári Múzeumkertben fölavatott Mikó Imre-szobor, br. Vay Miklós műve. Szeszák és társai, akiket minden bizonnyal Stróbl Alajos irányított, jelentős öszszeggel, 7500 koronával nyerték el a pályadíjat.14 Ugyancsak az Epreskertbe vezet a szalontai Arany János-szobor megtervezésének és megalkotásának útja. (4. kép) Története földerítéséhez az Arany János-kultuszból kell kiindulni, amely a magyarság tudatában és különösen a költő hajdúsági szülővárosában fáklyalánggal égett. A szoborállítás gondolata a szűkebb szülőföldön az Arany-emlékszoba, majd múzeum létesítésével párhuzamosan teljesedett ki. A Toldi halhatatlan költője emléktárgyainak, könyvtárának, bútorainak elhelyezésére ötletes megoldással a szalontai Csonkatornyot választották, amely Arany verseiben és Petőfi 1847-ben készült rajzán is szerepel. A török elleni harcokból megmaradt hajdúépítmény a város főterén állott, lassan pusztuló állapotban. Fölújítására a költő fia, Arany László és annak özvegye, Szalay Gizella nagylelkű anyagi hozzájárulásával kerülhetett sor. Múzeumi berendezéséhez Bihar vármegye járult hozzá tízezer koronával. Ilyenformán nyílt meg 1 899. augusztus 27-én a ma is változatlanul működő Arany János Múzeum. A szobrot köztéri műként képzelték el, és az Arany Emlékegyesület országos gyűjtőmunkája is ezt a célt fogalmazta meg. A Csonkatorony körüli tér rendezése során azonban jobb megoldás született. Szalay Imrének, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának (Arany Lászlóné unokatestvérének) ötlete volt, hogy maga a 13 Gheorghe Vais: Programé de arhitecturö ín Clujul anilor 1867-191 8. Doktori dolgozat kéziratban, 2008 14 Janovics: I. m. 26.; A két díszítő szoborcsoportot helyükről leszerelve, 1986-87-ben, teljes felújítással állították vissza. 118
