Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Murádin Jenő: Epreskerti tanulságok
MURADIN Jenő művészettörténész Az épülettel szemben állva a bal oldali fülkében Jósika Miklós, a jobb oldaliban Wesselényi Miklós zsinóros-mentés díszmagyar ruhájú alakja került. Ma már a szobortöredékeknek csak elmosódott képe idézhető meg. Áldozatul estek ezek is a közhatalom változás utáni ikonoklaszta indulatoknak. Miután a magyar színtársulat 1919. szeptember 30-án Shakespeare Hamletjével utolsó előadását tartotta a Hunyadi téri színházban, az épületet a román társulat vette át. A két magyar vonatkozású szobrot emeletnyi magas helyükről földre döntötték, s azok súlyosan megsérültek. Janovics Jenő a színház igazgatója a sétatéri Nyári Színkörbe vitette át a műveket, ahonnan azután a színház mai vezetősége az épület udvarán tovább hagyta pusztulni.9 Janovics Jenőnek, akit 1905-ben neveztek ki a színház igazgatójának, gondja volt arra is, hogy az előcsarnokban az erdélyi színjátszás nagy alakjainak szobrai is fogadják majd a megnyitó előadás közönségét. A belügyminiszterhez intézett 1905. október 21-i fölterjesztésében engedélyt kért arra, hogy két szobor, melyet saját költségén rendelt meg, az őket megillető helyre kerülhessenek. Szó szerinti fogalmazásában kérvényezte, hogy "Kótsi Patkó Jánosnak, akinek ajkáról először hangzott magyar szó a kolozsvári színpadon, és a régi színház legendás színészének: E. Kovács Gyulának márványszobrát helyezhessem el az új hajlék előcsarnokában."10 11 A jelentős magánvagyonnal bíró Janovics Róna Józseffel készíttette el a két szobrot, és a két színész nagyság mellett Jósika Miklós szobra is helyet kapott, amelyet 1 906-ra Szeszák Ferenc mintázott meg.11 Janovics ezeket a szobrokat is átvitette a Nyári Színkörbe száműzött magyar színházba. Itt azután egy másik vandál pusztítás okozott bennük is nehezen helyrehozható sérüléseket. 1940. szeptember első napjaiban a bécsi döntés ellen tiltakozó román suhancok rongálták meg a magyar színészet nagyjainak szobrait.12 Szeszák Ferencre még egy feladat várt a színházi építkezésekben. Mivel a kolozsváriak minél reprezentatívabb épületet gondoltak el, Fellner átdolgozta a terveket. A főhomlokzat rizalitjának két szélén egy-egy kilenc méter magas tornyot képezett ki, melyek tetejére antik mintájú szoborkompozíciókat képzelt el. Olyan megoldást választott, mint amilyet a lengyelországi Torúnban épített színháznál ugyancsak az ő cégük alkalmazott. Ezt a feladatot vállalta el Szeszák. A tornyokra római mintájú harci szekerek kerültek. Ezek egyikén a szellem fényét árasztó Apollón, a múzsák karvezetője emelkedik ki (keleti torony), a másikon 9 Asztalos Lajos: Jósika Miklós és Wesselényi Miklós szobra. Szabadság, 2006. márc. 28. XVIII. évf. 65. sz. 4.; Murádin Jenő: A megsebbzett szobor. Elpusztult vagy megsérült erdélyi magyar emlékművek repertóriuma. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008. 48. p. 10 Janovics: i. m. 33. p. 11 Ellenzék, 1906. szept. 24. Id. h. 12 Murádin J.: A megsebbzett szobor. Id. h. 117
