Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Murádin Jenő: Epreskerti tanulságok
KÉP-ÍRÓ szinten készült a szobrászpályára. A budapesti Iparművészeti Iskolát (1899-1901) első díjat nyert pályamunkával végezte el. Innen Párizsba ment; ahol egy éven át már a szecesszió formaalkotását is megismerte. Ezután következett öt év (1903-1 907) Stróbl Alajos szobrászati mesteriskolájában. Stróbl kedvenc növendéke lett, és a mesteriskola epreskerti környezete indította el az öntörvényű alkotás útján. A hely szelleme, a historizmus Stróbl-féle színpadiassága, de meghitt légköre és az átadott magas szintű mesterségbeli tudás is a növendékek maradandó élménye lett. Miután Kolozsvár város törvényhatósága 1903-ban ismételten ösztöndíjat szavazott meg számára, Szeszák Ferenc úgy döntött, hogy az Iparművészeti Iskolában végzett tanulmányait a művészképzés magasabb fórumán fejezi be. így jelentkezett és kapott felvételt Stróbl Alajos szobrászati mesteriskolájába. A Képzőművészeti Főiskola — akkor még Mintarajziskola — névsorai 1903-1907 között tüntetik föl nevét a Stróbl-féle mesteriskola növendékei között.1 Stróbl szobrászati osztálya akkor már az Andrássy úti Mintarajziskola épületéből átköltözött a Bajza utcai Epreskertbe. Itt elegendő tér nyílt arra, hogy a mester a művészképzésre szakosodott növendékekkel a maga ízlése szerint berendezett pavilon tágas termeiben elgondolásai szerint foglalkozzék. Ugyanitt épültek meg a Benczúr- és Lotz-féle festészeti mesteriskola épületei is. Stróbl a növendékeinek a plasztikai formaadás magas szintű mesterségbeli tudását adta át. Tanítványai antik és élő minta után fej- és egészalakos tanulmányokat, valamint állattanulmányokat és önálló kompozíciókat készítettek.1 2 Az a páratlan formaérzék és mintázás, amely a historizmus élvonalbeli szobrászát, Stróbl Alajost jellemezte, a növendékek számára mindvégig mintául szolgált. (2-3. kép) Még akkor is, ha többek számára már kiüresedőben volt a historizmus, melynek Stróbl megingathatatlan híveként alkotott. Mesterük maga rendezte be az Epreskertet, műterme köré gyűjtve antik és reneszánszkori faragványokat, szobrokat, díszítő elemeket. A hozzá jelentkező diákokat legelőbb is ennek a bizarr ötletekből kialakított környezetnek a hangulata ra-2. kép Női akt, 1910-es évek 1 Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola növendékeinek névsora az 1 871-ik évtől. 99. p. 2 Sz. A. [Szőke Annamária]: Szobrászat. In: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk. Blaskóné Majkó Katalin, Szőke Annamária. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2002. 39. p. 114
