Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Céhemlékek

3.26. Kovácscégér, Sopron 19. sz■ közepe. SM. 56.101.1

csak az ott szerzett vizsgával nyerhettek jogot a patkoláshoz. (3.26.) A kovácsok a 19. században nem mindenhol patkoltak. bár a szerződött falusi mesterek rangját éppen ez a munka adta. A kocsik, szekerek, munkaeszközök készítése, vasalása a díszítésre is sok lehetőséget adott. A tartós vas sírkeresztek szintén munkájukat dicsérik több temetőben. Az itt bemutatott példány Fertőrákoson készült 1848-ban. (3.27.)

A lakatosok díszes, bravúros termékei elsősorban a városi polgárházak kopogtatóiként díszelegtek a 16-17. századtól. A bonyolult ajtó- és ládazárak ónozott kivitelben is készültek. A falvak és mezővárosok 18-19. században megújuló épületeinek ajtó- és ablakvasalásain sokszor a barokk jegyeit figyelhetjük meg. Cégérük a műhely előtt kifüggesztett, nagyméretű, díszes kulcs. A vasbádogból készült persely minden szervezetnek fontos tárgya volt. Különösen szép a soproni fazekaslegények 1633-as perselye. Hengeres bádog testére forrasztották a sárgarézből alakított olaszkorsós csokrot, valamint a mesterek és a legények monogramjait. (3.28.)

A gombkötők és kötelesek 1859-es sárgaréz behívótáblája a „Kapui vár” múltját is idézi. A tábla közepére egy négyeit pajzs van erősítve, nyitható kis ajtóval. Az egyes és hármas mező a gombkötőké. Felül egy kócsagtollas forgót tartó kar, alatta zsinóros vitézkötések kaptak helyet. A kettes és négyes mező jutott a kötelesek-3.27. Kovácsoltvas sírkereszt. Fertőrákos, 1849. SM.68.76.2

3.28. Fazekasok bádogperselye. Sopron, 1633. SM.S. 86.1170.1

79