Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
osztottak szét. Ez 19.192 kataszteri hold területet, és a lakosság 10 %-át érintette. Az elvégzett birtokrendezés aránytalanságait, az így keletkezett újabb szociális feszültségeket a kortárs szociográfus is érzékelte, és egyes településeken jelezte: Kisfaludon felparcellázták az 1.000 holdas Rosinger birtokot anélkül, hogy a mezőgazdasági munkásokról gondoskodtak volna. Az egykori kisnemesi Pásztori falut a birtokrendezés nem érintette. (Soproni 1940) Győr- Moson vármegyében 10.465 család 14.109 hold telket kapott. A döntően törpe- és kisbirtokosok talpra állását nehezítette a gépek és a vetőmag hiánya, az agrárhitel, a megváltási árakhoz felvett kölcsönök törlesztése. A mezőgazdasági munkásság általános problémája az alacsony napszámbér volt. (Gecsényi-Horváth 1981, 239)33 A korszak sajtójának leggyakoribb soproni hírei az Ausztriába irányuló csempészettel, annak megakadályozásával voltak kapcsolatban. A földbirtokszerkezet elemzéséhez az időszak legjobb forrása az 1935. évi birtok- és jövedelemszerkezeti statisztika. E forrás sokatmondó, a két törvényhatóság egyező és különbségeket regisztráló számadatait nem szabad csak a tőkés nagybirtokok és bérletek dominanciájáról mondott sommás ítélettel elintézni. A későbbi vizsgálatok a 20. századi tőkés nagy- és középbirtok gazdálkodásának feltárása, és az azzal kölcsönösségben álló paraszti üzemek bemutatása révén érhetők csak el. E munkák adhatnak csak választ az egyező birtokkategóriák fölöttébb eltérő jövedelmezőségi viszonyainak megértéséhez is. (2.45.) Az 1930-as évek egyre feszítőbb szociális gondjait rögzítették a szociográfusok és a problémák feltárását eltérő szinten a kortárs közigazgatás is igényelte. Soproni Elek Sopron vármegye birtokszerkezetét az országos átlagnál rosszabbnak minősítette. Rámutatott az egyes járások eltérő birtokszerkezetére. Az 1.000 holdon felüli nagybirtok legnagyobb súllyal a kapuvári (40%) és a soproni járásban (38%) jelent meg, az Esterházy és Széchenyi hitbizományok miatt. E birtokok esetében felhívta a figyelmet a nagyarányú (34%) bérletekre is. Az 1930-as népszámlálás szerint a megye lakosságának 71 %-át adó őstermelők elszegényedtek. A nincstelenek aránya 12 % fölötti volt Nagycenken, Nemesládonyban, Kópházán, Pásztoriban, Pusztacsaládon, Sajtoskálban. E jelenség nem egy tőről fakadt. Nagycenken a cukorgyár 1937. évi megszűnése átmenetileg 18%-ra növelte a nicstelenek számát. Az egykori szűk határú nemesi községek, Nemesládony, Sajtoskál esetében a tradicionális kisbirtokok elaprózódása a lakosság jelentős csoportjainak elszegényedését hozta. Az 5 hold alatti törpebirtokok aránya is a kapuvári járásban volt a legnagyobb (56%). Jellegzetes törpebirtokos telepü-2.44. Mezőőrs község (Győr vármegye) pecsétje. Néma 1996 nyomán. 57
