Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

12.6. Л rábaszentmihályi „Győri kereszt” rekonstrukciója.

SZNM Szentendre

12.7. A 19. sz. elején épült dunaszegi „ Kiskép ”.

Perger Gyula felvétele.

általános korai emlékanyag négyszög alaprajzú, téglából épített monumentális változatai, melyek oldalain szobor vagy festett kép elhelyezésére szolgáló fülkéket találunk. (Perger 1993) (12.6-8.)

A szentek kultuszának kiemelkedő emlékei azok a barokk előképet követő út menti szobrok, melyeknek jelentős csoportját képezik a pestis emlékek. Kismarton környékén már a 17. század végén feltűntek „...apestis ellen” emelt, Mária, vagy Szentháromság szoborral koronázott, jellegzetes szőlőindás díszű oszlopok, melyek stiláris kisugárzása a történeti Sopron megye keleti határán túl is nyomon követhető. A magas művészi szintű városi szoborcsoportok formában és tartalomban is leegyszerűsödött változatait láthatjuk falvainkban. Az egy nézetre készült alkotások mellékalakjai Sebestyén, Rókus és Rozália, de néhol Flórián ábrázolással is találkozhatunk. Ezek alkotói nem szobrászok, hanem kőfaragók voltak. (Askercz 1973; 1993) Szintén barokk előképeket követve, a 19. század közepéig számos szent - sokszor festett - mészkőszobra került a falvak főútjai mellé, vagy az állíttató család háza elé. A fogadalomból, hálából állított monumentumok legkedveltebb alakjai Nepomuki Szent János, Szent Flórián, illetve a Szentcsalád, Szentháromság és a Pieta ábrázolása. (Liszka 1995; 2000)

486