Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Csupor István: Fazekasság

11.32. Mázas, hosszú „kuglisütő”, Dör. CSM.73.16.2

11.33. A döri fazekasok égetőkemencéje.

Sergő 1972 nyomán.

A döriek mázas edényeket is szép számmal égettek. Ezek közül a legszebbek a bárányt és malacot ábrázoló ünnepi kalácssütők és a díszített kerek és hosszú kuglisütők, amelyeknek fenekét gipsz negatív belenyomásával mintázták meg. (11.32.)

A döri fazekaskemence már alakjában is eltért a csávaiakétól vagy győriekétől. Azok hosszú, úgynevezett, német kemencék voltak. A dörieké kerek alaprajzú és csonkakúp formájú, amely - éppen a gyakori fekete égetés miatt - félig a földbe került, hogy könynyebb legyen mind a száját, mind a tüzelőnyílását letömni. Ezt a fazekasok legtöbbször kőművesekkel építtették, égetett téglából. (11.33.)

A közeli Csorna fazekasairól a kutatás alig-alig derített ki valamit. Adataink szerint a helybeliek inkább a fekete edényeket kedvelték, így a bugyogós korsó, a boroskancsó, vagy bokálla, az öntözőkanna, a melence, a tésztaszűrő, a köcsög, a szaladostepsi, de még a lekvárnak, méznek, zsírnak való abroncsos nagyfazék is feketére égetve készült. (Szabadfalvi 1986, 52)

A szintén Sopron megyei Felsőlászló (Oberloisdorf) fazekassága ugyancsak fehér folt a néprajzi kutatásban. Kötetünkben az ottani fazekasok zöld mázas céhkorsóját mutatjuk be, amely kidolgo-11.34. A felsőlászlói fazekasok céhkorsója, 1815. NM. 100.066

476