Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Szalontay Judit: A csornai viselet

kendőn a csokorminta alatti két szélen hullámvonalas peremminta helyezkedik el. A kendő sarkában egy lendületes vonalú, hajlékony virágszálon díszlő csokorminta foglalja el a fő helyet. (10.76.)

Az aranyfonalas menyecskekendők a 19. század végén a legünnepélyesebb és legdrágább viseleti kiegészítők közé tartoztak. Egy aranyfonalas kendő egy borjú árába került. Ezt viselték Húsvétkor, Űrnapkor, Nagyboldogasszony napján. Kisasszonynapkor. Az aranyfonalas kendő fehér, batisztszerű alapra készült láncöltéssel. Aranyszálas kontúrral varrták körbe a virág és levélmintákat, melynek közepét vékony fehér cérnával bekötötték, pókozták. Az aranyfonalas kendők hímzésénél nem a cérna pókos bekötések a hangsúlyosak, hanem az aranyhímzés az uralkodó. Mintaelemei nyíló rózsás, forgórózsás, szőlőfürtös sarokminta, melyet rózsabimbós vagy szőlőleveles szegélyminta keretez. A patyolatkendő szélét dupla fejű arany betétcsipke és széles, rakott tüll szegélycsipke keretezi. A csornai kendővarrók az öltésfajták egyszerű, de változatos variánsaival űj változatokkal bővítették a hímzőtechnikát és gazdagították a mintakincset. Farkas Mihályné, Varga Ágnes (1834-1922) lánykorában magának és két húgának is varrt aranyfonalas fejkendőt. Ő volt a legidősebb, magának három rózsát varrt bele, a következőnek kettőt, s a legkisebbnek egyet. így tudták a kendőket megkülönböztetni, melyik kié. Aranyfonalast csak fejkendőnek varrták. Az aranyfonalas fejkendők, az aranyszínű szegélydíszek a rábaközi viseletek közül a csornai női viselet megkülönböztető díszítő elemei voltak. (10.77.)

A fehér menyecskekendőket általában 30 éves korukig hordták, de ünnepi alakalomra színes gyári selyemkendőt is viseltek. Ezeket a 20. század elején Csornán, Löffler Mór és Portyez Albin üzletében vásárolták. Ezek a kereskedők selymet, aranycsipkét, tüllcsipkét is árusítottak. A színes gyári selyemkendők alkalmi felöltése a liturgikus színekkel állítható párhuzamba. Kedvelték a kék-ezüst, kék-arany színjátszó nehézselyem fejkendőket, melyeket a négy oldalon körbefutó, vagy aranyrózsás peremminta és hosszú rojt ékesített. Különösen szép változatai ismertek a Nagyböjt idején viselt violaszínű, csíkos, lila ezüstrózsás, lila feketerózsás és különböző lila árnyalatú selyem fejkendőknek. Télen vállkendőnek barna, vagy fekete szövet, berliner, vagy kézi horgolású gyapjúkendőt hordtak.

A csornai asszonyok rangsorolták a különböző vasárnapokon viselt ünnepi öltözeteket. Varga Rozália négy csoportba osztotta ingvállas ünneplőit, melyet felváltva viselt. „Első vasárnap: tűzespiros selemruha, aranycsipkés, aranyfonalas kendővel Űrnapra, Nagyasszonynapra. Második vasárnap: lángszínű [bordós]

448