Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Balogh Jánosné Hováth Terézia: Az öltözködés és a viselet, mint népművészet

meit rövidebben tárgyalja ez a forrás, de arra külön kitér, hogy „...selyem kötényük szélét pántlika csitke (sajátságos összehajlítás) és siksujtás díszíti. ” (Bella 1896, 418-419) (10.4.) A népnyelvben, főként a Dunántúlon, a „sík” szó jelentése: arany illetve aranyszínű fémszállal összesodort zsinór, vagy olyannal átszőtt textília. A 20. században legjobban „felkapott” és legalaposabban földolgozott kapuvári viselet varróinak speciális eljárásait és motívumkincsét a Soproni Múzeum 1945-ben elpusztult Ruhadísz-gyűjteményének leltárkönyvi bejegyzése őrizte meg:

«a.) „Rozmaring”, mely áll arany- és ezüstfonálból és kör alakú kis fémlapokból összeállított rozettákból, csikókból és sallangokból, melyekről két dupla és hímzett piros selyemszalag lóg le.

b. ) „Puruc leány dísz”, szintén arany és ezüst kis kerek fémlapokból

és paszomántból áll. Részei: a „lánc”, a „kolbász”, a „vízfolyás ” és a „ kis rózsa ”.

c. ) „békaszáj”, kék szalag, mely ráncokba van összevarrva, úgy

hogy az egész szalag hullámvonalat mutat. (Szoknyadísz.)

d. ) „murszránc”[l\, piros selyemszalag, mely apró kerek fémlapokkal (pikkelyekkel) olyanformán van kivarrva és ráncokba szedve, hogy a szalagnak harmonikaszerű alakja lesz.

e. ) „csitke”, apró üveggyöngyökből álló rozetták, melyek gyöngysort alkotnak, alattuk piros selyemszalagból alakított meanderszalag.

f. ) „összeforgatott ”, piros és kék selyemszalag keresztezése és ezüst

körpikkelyekkel tűzdelt szalag.

g. ) „körülfutó”, üveggyöngyökkel körülvarrt piros hímzett selyemszalag.

h. ) „bodros szoknya cifrája”, melynek részei: 1.) a „tikláb”, ezüst

körlapalakú pikkelyeknek tyúkláb szerű elhelyezése. 2.) a „pupogós”, ráncosán rávarrt és ezüst pikkelyekkel kirakott sárga selyemszalag, 3.) a „bodor”, üveggyöngyökkel és ezüst fonállal kivarrt piros és fehér, szabályosan ráncolt selyemszalag.

i. ) „rózsa”, hullámos és üveggyöngyökkel kivarrt szalagok között

rózsaszínű selyemszalagon kis pikkelyekkel és ezüst paszománttal kivarrt rózsák.

j. ) „bodor”, rozettákat alkotó üveggyöngysorral összehúzott és szabályosan ráncolt piros selyemszalag.»

Az 1960-as években végzett adatgyűjtésem során hasonló képet kaptam erről a népművészetinek mondható technikáról és mintakincsről. A kapuváriak visszaemlékezése szerint korábban csak díszítetlen kéregfej kötőt, „kis kobakot“ hordtak, ám „Amikor neme-379