Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Balogh Jánosné Hováth Terézia: Az öltözködés és a viselet, mint népművészet

10.2. Mosonszentjánosi német vőlegény, a menyasszonya családjánál. Regélő 1839, 352. nyomán.

megnyilvánulás időbeli és térbeli variánsainak kialakításában a nemzetiségi és a vagyoni különbségek is jelentős szerepet kaptak. A tárgyalt térségben gyakran napirenden volt a horvátok és a németek viszonyulása illetőleg asszimilálódása az anyaország magyarságához, nyelvileg és ruházkodásban egyaránt.

A díszes és kifejezésben gazdag, művészi parasztviseletek megszületésének, kialakulásának többféle oka volt ezen a tájon is. Egyrészt a mezőgazdaságból eredő gazdagság, vagy a külsőségekben annak látszatára való törekvés, másrészt a fölvásárló és kereskedő közösségek vevőcsalogató igyekezete. A fejlett paraszti árutermelés folytán a 19. század elején az egész magyarság viszonylatában az alföldi városok után másodikként a Kisalföldön és Sopron megyében alakult ki népviselet, színesedett a parasztság öltözködése. Legelőbb a Répce melléken, Csepreg környékén, azután a Rábaközben jártak élen - főleg a mezővárosok és a kisnemesi helységek lakói, beleértve a férfiakat is - a kisipari és gyári termékek felhasználásában és a díszítmények, színek fokozott alkalmazásában a ruházkodás terén. (Kresz 1956, 96, 98) „Egy földes asszonyságon is alig van több értékű ruha, mint egy csornai, barbacsi, bő sárkányi menyecskén” tudósítottak az 1830-as évek elején. (Drinóczy 1830-374