Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Szalontay Judit: Hímzés

9.95. Csornai „apácavarrottas ” aranyfonalas fej kendő részlete, 19. sz. vége.

CSM.93.3.1

ma és a szőlőfürt változataival díszítették A virágminták középrészét pókos bekötéssel, tűcsipkével ékesítették. (10.76.)

Az aranyfonalas menyecskekendők legszebb változatai a 19. század közepétől a 20. század elejéig készültek. Az első világháborúig ez volt a legünnepélyesebb templomi fejviselet, mely fehér, batisztszerű alapanyagra készült, aranyfonallal kivarrt láncöltéssel. A aranyfonalas kendők mintaszerkezete laza, a karéjos, szőlős virágcsokrot apró levelek, virágok keretezik, szinte a négyzet alakú kendő feléig. A patyolatkendő szélét ujjnyi széles, duplafejű arany betétcsipke és tenyérnyi rakott tüll szegélycsipke keretezte. (9.94- 95., 10.77.)

A csornai kendővarrók az átlagosnál ügyesebbek voltak, az öltésfajták egyszerű, de változatos variánsaival bővítették a rábaközi hímzőtechnikát és gazdagították a mintakincset. A Csorna Múzeumban őrzött gazdag kendőgyűjtemény, s az 1870-1900-as években született adatközlők elmondásai szépen tanúskodnak egy gazdag hímzőkultúra 19. századi, a 20. század elejéig tartó virágzásáról. (Szalontay 1999, 53)

368