Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

2.18. Sopron vármegyei települések a Hanság peremén.

Hegedűs János térképe, 1792. Soproni Levéltár, SmT 26.

Kialakulásukra a közeli kereskedelmi utak is inspirálóan hathattak. Ugyanakkor, a majorsági termelés nagysága még eltörpült a jobbágyi szolgáltatásból származó mellett. Az allódiumok kialakításához a Nádasdy és a szerdahelyi Dersffy család gyakran pusztává vált jobbágyi földeket vett tulajdonba, de több esetben jobbágyföld-foglalásokkal is találkozhatunk. Ez utóbbi elsősorban a birtokos nemesség allódium építését jellemezte, Csáford például 1570 körül jobbágytalan községgé vált. (Maksay 1958, 23-80) A 16. század derekán Sopron vármegye 30 majorjából 19, a 10-100 porta közötti „középbirtokosok” tulajdonában volt, de az allódiumok harmadával Nádasdy Tamás rendelkezett. Természetesen, a középbirtoko-sok jelentős része is Nádasdy szolgáló volt, de e függési rendszer nem befolyásolta a zálogjogú (inscriptiós) adománybirtokokon a majorgazdaság kiépítését. (Maksay 1990, 25-27) A tizenöt éves háború (1591-1606) időszakára már a Nádasdy uradalmak szinte majd minden településén létezett uradalmi major.

32