Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Pásztorfaragások

mégis történt. Például a német vadászkalap helyett magyar tollas kalapot, a német vadászkürt helyébe trombitáló mókust ültetett a koporsó tetejére a készítője, igyekezett magyarossá tenni a képet. A kép Európában széles körben ismert volt a múlt századokban. Többek között a szlovén festett kaptárdeszkák több lapján is előfordul a vadász temetése, sok más állatmese jelenetei között. A Közép- Dunántúl népművészetét bemutató monográfia egy ilyen beretvatokot is ismertet, melynek fedőlapján a „KÉSZÜLT 1869 SOPRON” felirat mellett tölgyfák alatt vonul a juhász birkáival. A hátoldalon pedig egy mészároslegény viszi az ökröt a vágóhídra, vállán tagló. A kísérő kutyák biztatják az állatot. A vágóhídon látszanak a nagy vaskampók. A háttérben boroznak a pásztorok, kiszolgálja őket a kocsmáros. (Malonyay 1912)

Plasztikus faragások

A plasztikus faragás jellegzetes tárgyai a 19. század elejétől az 1910-es évekig, a juhászkampók és a karikásostorok. A szép „pálca”, amint azt a pásztorok céhszabályzata írja, a mezei grófok jelvénye, melyet a főcéhmester visz a kezében a templomi menet élén, a zászló után. A legszebb, legötletesebb darabok bokrok gyökeréből és felnyúló hajtásából készültek. A vastag gyökér kacskaringói

303

8.30. Juhászkampók a Kisalföld területéről.