Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Pásztorfaragások

Nyomdai előképek A pásztorfaragásokon világi témák mellett olyan vallásos motí­vumok jelennek meg, mint a kehely, a monstranda, a búcsűjáró he­lyek kegyképei. Spanyolozott, karcolt kivitelben egyaránt készül­tek beretvatokok, tükörkeretek, zsebtükrösök. Kiváló példa a már említett beretvatartó Berektompaházáról, 1828-ból. (8.10.) Érdekes még egy 1835-ben emlékként készült karcolt díszű bot. Díszítmé­nyeinek előképét többnyire azonosítani lehet: Mária a gyermek Jé­zussal a karján - de ha azt nézzük, hogy a magyar korona, a királyi jogar és az országalma is szerepet kapott, akkor azt gondolhatjuk, hogy Mária Terézia az előkép, éppen egy Máriás tallérról. Kísérő textusa: „És az Ige testté lön”. Szent József a gyermekkel, akinek a kezében egy nagy virágos ág van. A botszár közepét fogja körül a keresztre feszített Krisztus, a lábához omló bűnbánó Magdolná­val, amihez az előképet egy metszetes kisszentkép adta. A követke­ző szakaszban az „Emlék Nickrül 1835” felirat látható egy korabe­li vitéz pajzsára írva, amihez az előképet a tarokk kártya bubija szolgáltatta. Végül egy erdőben sétáló szarvas és a föléje szállt ma­dár zárja a képsort. Kiváló faragó keze munkája e ritka példány. (Domonkos 1962, 1963) (12.26.) Ugyancsak a múlt század közepé­ről való egy csonka juhászbot, melynek kampója alatt a Jó Pásztor áll és még néhány virágtő, Mária karján a kis Jézussal, a magyar cí­mer, kehely és oltáriszentség. (8.27.) Az egyik zsebtükrösön a kis­­celli Mária kegykép, a másikon az Esterházy Madonna képe, archi­­tektonikus keretben látható, az első 1888-ból Miklós-pusztáról, a másik 1910-ből a Fertő melléki Süttörből. (Domonkos 1962, 1963) A karcolt díszű pásztorfaragások külön csoportját alkotják a va­dász temetését ábrázoló beretvatartók. (8.28.) Eddig Sopron me­gyéből öt (Kapuvár kettő, Hegykő és Csorna egy-egy, illetve egy közelebbről meg nem határozott) darab ismert, míg Zalából csak egy. Ugyanis a zalaegerszegi börtön lakója volt az, aki először fo­galmazta át azt a színes olajnyomatot, amelyen az erdő vadjai teme­tik ősi ellenségüket, a vadászt. Herman Ottó a témát a magyartól idegennek minősítette, német eredetűnek bizonyította az előképet. Közölte a bécsi Anton Plank litográfiái nyomdájának egy 30 x 40 centiméteres nagyságú képét is. A nyomatok felirata: „Des Jaegers Leichenzug” - A vadász temetése, „Ihm ist wohl, uns ist besser” - Neki jó, nekünk jobb. (8.29.) Több kiadásban és évtizedeken át nyomtatták ezt a kocsmákban, vadászházakban, erdészlakokban kedvelt és tréfásnak tartott képet. Magam az 1960-as évek elején a 8.27. Juhászbot karcolt dí­szítményei, Mihályi. SM. 57.41.1 alapján 301

Next

/
Thumbnails
Contents