Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Pásztorfaragások

8.4. Bárányjelek Mihályiból és Hövejről, a 20. szelejéről.

SM.58.229.1.1 - 58.231.14.2

dáktól. (8.4.) Az önállóan szerződött pásztor a céh felügyelete alatt állt, sőt ha az ajánlotta, akkor a főcéhmester anyagi felelősséget is vállalt a juhászért. A lovak csikósai rendszerint cigányok voltak, akik a lókereskedelemben is részt vettek. A béreket a 18. századi árszabások egységesítették. E 17-18. századi vázlatos helyzetkép, szervezeti és adminisztratív nyilvántartás érthetővé teszi a pásztorfaragások elszórt emlékeinek nem várt származáshelyeit is. A jelentős állattartó központok nagyobb számú személyzetéből a művészi faragásra hajlamos személyek emlékei is kiemelkedők lehettek. Ezt erősítik meg a 19. század derekáról származó adatok, valamint a megismert pásztorfaragások nagy száma is.

Fényes Elek statisztikája csak a jelentősebb állattartó helységek, birtokosok adatait közli. Például:

Nezsider -Magyaróvár -Köpcsény - Féltorony -Hegykő Nagycenk -A nováki pusztán egy nagy urasági majorság nemesített birkatenyésztést folytat, de svájci és tiroli tehenészete is van.

Károly főherceg 24 helységben volt birtokos, öt országos vásár, sok szarvasmarha és lótenyésztés. Jeles uradalmi birkatenyésztés és svájci tehenészet. Legelője rendkívül tágas, nagy az uraság több ezrekre menő birka nyáján kívül a marhatartás is, amit a lakosok bírnak.

A lakosok 300, az uraság 3000 db juhot tart.

2300 finom birkát tenyészt Széchenyi gróf.

286