Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Pásztorfaragások

A fraknói uradalom pásztorai 1656-ban nyertek szabályzatokat Esterházy Miklóstól, a kismartoniakét pedig 1701-ben adta ki Esterházy Pál. Érdemes tartalmi eltérés nincsen az előírások között. (Bartócz 1979)

A juhászok szabályzatát egyedül Moson vármegyéből ismerjük, amelyet I. Lipót király erősített meg 1701-ben. Az összejöveteleiket mindig Ováron tartották, céhládájuk helye is ott volt kijelölve, a fertálymesterek azt más helységbe nem vihették ki. Zászlójukon Dávid király a védőszent. A kötelező Úmapi körmenet után a céhmester választás és a lakoma következett. Egy fő- és két alcéhmestert választottak, itt is felolvasták a céhlevelet, és befizették az éves díjat. Sem zászlójuk, sem ládájuk nem maradt fenn. A közeli Csallóközben 1717-ben nyertek privilégiumot a juhászok. (Németh 1884; Gémes 1977) (8.3.)

Láthatjuk tehát, hogy a 17. század nagy céhalakítási láza, a legfontosabb iparágakon túl, a mezőgazdasági ágazatok (marhatartás, juhászat, szőlőművelés) szabályozására is kiterjedt egyes uradalmakban. A kézműves céhek saját szakmájuk rendezettségére, piaci érdekeinek védelmére, a mezővárosi, falusi verseny korlátozására

u..._

■ PÁSZTORCÉH • PÁSZTORFARAGÁSOK

284

8.3. Pásztorfaragások lelőhelyei megyénkben.