Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

F. Tóth Zsuzsanna: Lakáskultúra

6.78. Bölcső. Magyaróvár, 1862. Mindkét végén rontástól óvó jelekkel ellátva.

HM.92.1.1

A bölcsők festett díszítései általában nem különböznek a többi bútor mustráitól. (6.76-77.) Figyelemre méltó az oldaldeszkák fűrészelt, vagy esztergályozott pálcákból készült díszítése. Sajátos mintázatú a németek által lakott Moson megyei községekből származó két bölcső. Az egyszínű kék, illetve barna alapon nem virágdíszítést találunk az évszám mellett, hanem ötágú csillagot (pentagramot), illetve „IHS” Jézus névjelet, melyeknek az volt a szerepe, hogy a kisbabát megvédjék a rontástól. E két darabon kívül a szakirodalom nem ismer hazánkban olyan bölcsőket melyeken pentagram lenne látható (Csilléry 1997, 12.kép) (6.78.)

Asztal

„A szobai asztal, noha a köznépi lakásban a főhely illeti meg, szemközt a bejárati ajtóval, nem volt olyan módon alávetve a cserélődés kényszerének, mint a kelengyebútorok. Elhasználódásnak kevésbé kitéve, no meg tartósabbra is építve, ezt jóval kevesebbszer kellett újjal pótolni a házban egymást váltó nemzedékeknek, mint a lakás más egyéb bútorait. ” (Csilléry 1997, 398)

A Győr, Moson, Sopron megyékben kelt inventáriumok az asztalok sokféle változatát sorolják fel. Szinte mindegyikben találkozunk a keményfából (általában diófából, néha tölgyből) készült nagyasztallal, néha feltűnik egy-egy gazdagabb iparos család ingóságai között a 6 vagy 12 személyes nagy asztal, de olvashatunk puhafából készült kis asztalról, vagy sárga festésű fenyőfa asztalról is. A tisztaszoba asztala, sokáig a gótikus hagyományokat követő, kenyérfiókos asztal, mely vidékünkön a 19. század végéig fennmarad. (6.1-2., 6.36-38.) „A gótikus jellegű asztalok átvétele a jobbágy családok részéről jóléti újítás volt... ami azután a nehéz idők jöttével többszázados megrekedés, a középkori asztalformákból helyi-227