Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

F. Tóth Zsuzsanna: Lakáskultúra

Ez a megoldás addig volt fontos, amíg a főzés a szabadkéményes konyha tűzhelyén folyt. Amikor a tüzelőberendezések zárt rendszerűvé váltak, egyre jobban háttérbe szorult a kettősajtók szerepe, és a 19. század végére már valóban csak a baromfi távoltartására szolgáltak. (Mayer 1995) A rövidebb házrész az „öreg gazdáé“, aki már átadta fiának a gazdaságot. A másik házrész utcafronti szobája - a ragyogóan tisztán tartott große Stuba -, általában a fiataloké lett. Itt fogadták a vendégeket is.

A módos német gazdacsalád tisztaszobája (fedari, grossi Stumb, grosse Stuba) a magyar területen is elterjedt sarkos elrendezést követi. (6.2.) A szentsarokban szentképek, mennyasszonyi koszorú és a 19. század végétől néhány családi fénykép is helyet kapott. A két utcai ablak közé állították a ládát. Később, a tárolóbútorok egy praktikusabb változatát, a sublótot, melynek tetejére porcelán figurákat, kegytárgyakat, búcsús emléktárgyakat, sok esetben díszes üvegpoharakat is helyeztek. A két hosszanti oldal mellett kaptak helyet az ágyak, illetve a szekrény. A családok mindennapjai a hátsó szobákban (hintere Stuba, hintari Stub) zajlottak. Itt találjuk a napi foglalatosságok eszközeit is, és ide kerülnek ki az egyszerűbb kivitelezésű, vagy öreg, már erősen megkopott bútorok.

6.3. Kapuvári lakóház első szobája.

XJM.NF.616

189