Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Sabján Tibor: Kályhák

család. (Sabján 1991/d) A legnagyobb kályhagyárat az Esztergomból áttelepült Magyary József irányította, a gyár virágkorában egy tucat kályhást, fazekast és korongost foglalkoztatott. A Mosonmagyaróváron dolgozó Zemplenszky család ősei a Baranya megyei Kisvaszarról költöztek ide és alapítottak kályhagyárat. A megye jelentős kályhásai között kell említenünk a soproni Steinbach családot is, náluk a 20. század fordulóján 9-10 segéd, valamint három korongos dolgozott. Idővel több kisvárosi kályhás is ráállt a csempekályhák készítésére. Ilyen volt a Csornán dolgozó Völcsey Kálmán, akinek az 1920-as évekből ismerjük kályháit. (5.36.)

Győr-Moson-Sopron megye népi cserépkályhái hitelesen képviselik a Kisalföld egészének kályhásmesterségét, önálló nagytáji típust azonban nem alkotnak, mert a szomszédos Balaton-felvidéki kályhákkal való rokonságuk alapján közösen képeznek egy nagyobb területi egységet. Az mindenesetre megállapítható, hogy a megyének egykoron gazdag kályhás hagyományai voltak, a 20. századra azonban ennek már csak töredékei maradtak fenn. A kályhák használatának hanyatlása korán, már a 19. század vége felé megkezdődött, a hagyományos lakáskultúra átalakulásának részeként. (Filep 1970, 338) A szobai cserépkályhákat lebontották, helyükre belülfűtős kályhát, vaskályhát állítottak vagy takaréktűzhelyet építettek. A takaréktűzhelyeket gyakran a lebontott kályha csempéivel burkolták be, így a kályhaszemekből, vagy a táblás kályha csempéiből épített takaréktűzhelyek is gyakoriak voltak a megye parasztszobáiban. (5.18., 5.37-39.)

5.37. Csempézett takaréktűzhely, Rábcakapi.

Sabján Tibor rajza SZNM.F.26.461 alapján.

5.38. Csempés takaréktűzhely, Tárnokréti.

Sabján Tibor rajza XJM.N.94.3.1 alapján.

183