Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Sabján Tibor: Kályhák

A kályha tetejét egy, vagy két sor szögletes takaró lap zárta, melynek közepére összetett formájú gombot illesztettek. A kályha készítője rendszerint a takarólap tetejére írta a készítés időpontját, a saját nevét és a kályha sorszámát. A kívülfűtős kályha testét és a falban lévő fűtőnyílást a torok kötötte össze. Ennek szélessége szinte mindig kisebb volt, mint a kályha tűztere, magassága a kályha feléig, vagy háromnegyedéig ért.

A kályhákat rendszerint világos színű, spriccelt mázakkal vonták be, de a rátett díszeket mindig fehéren hagyták. A díszek a kályhák lábazatán, a nagyobb táblás csempéken és a koronázó párkányon voltak. A korai kályhákon klasszicizáló stílusú, míg a későb-5.29. Lábakon álló, rátétes díszítésű kályha, 1866. Herman György munkája, Harka.

Sabján Tibor rajza.

5.30. Lábakon álló, rátétes díszítésű táblás kályha. Harka, 1858.

SZNM. Szentendre, harkai lakóház.

177