Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Sabján Tibor: Kályhák

díszítmények fordultak elő. Egyik változatukon virágcserépen, vagy kosáron ülő, csőrében szétterülő bokrú virágcsokrot tartó, visszafelé néző madár látható. A kompozíció jellegéből adódik, hogy a madár csőre megközelítően a csempe középpontjában van. így a virágcsokor jobbra, illetve balra forduló ágai hasonló nagyságúak. Kicsit eltér ettől a csempétől az előre néző madaras változat, ahol a madár csőre a csempe egyik oldalán van, ezért a benne tartott virágcsokor ágai hátrafelé fordulnak. Kétmadaras kompozíciójú csempe a megye területén nem maradt fenn, de a szomszédos vidékek tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy egykor ez is előfordult. (Sabján 1991/b, 77-78) A madaras motívumokon kívül magyar címerrel díszített kályhacsempéket is ismerünk. Egyik zöld mázas példányukon a tükörképben ábrázolt címert leveles ágak ölelik körbe, míg a csempe felső sarkaiban az 1875-ös évszám olvasható. Egy másik, potyondi változatukon a címer alól virágok emelkednek ki, háta mögül pedig két zászló bukkan elő. A csempe felületének üres részleteit pontok és csillagok teszik változatossá. (5.10-11.)

A domborműves díszítésű saroklapokon is a madaras díszítmények vannak túlsúlyban. Ezek között is találunk előrenéző és viszszanéző madárral szerkesztett változatokat. Mivel a saroklapok félméretűek, ezért a madarak csőrében tartott virágcsokrok függőleges elrendezésűek. Az sem ritka, hogy a virágcsokor nem a madár csőréből, hanem a cserépből nő ki, és a madár csak az egyik ágon ül. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a saroklapok két, különböző fajta csempéhez is tartozhattak. Az alsó sorban szereplő dombor-5.9. Szemeskályhák pártázatái ismétlődő elemekből, zárt koszorúba rakva. Sabján Tibor rajza.

5.10. Domborműves csempék, szemeskályhák alsó sorából.

Sabján Tibor rajza.

167