Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

4.88. Katlanos, oldalpadkás konyhabelső, kémény alatti kemencével, Táp. Filep Antal felvétele 2000.

megkímélte az előteret a füsttől.) Ezekben a konyhákban a szűk kéményalját szabadon, beépítetlenül hagyták. Az étel készítéséhez a két oldalfal elé rakott sárpadka kínált helyet. Az oldalfalat kísérő padkára nyílt a kályha szája. A padka egyik, esetleg mindkét sarkába félig zárt tüzelőt, katlant, vagy zárt tűzterű üstházat falaztak. A katlanon nagyobb edényben főzhettek, de akár kisebb kenyeret tésztát is süthettek. Ilyenkor a katlan felső részét is pelyvás, törekes sárból készített, vastag tévővel fedték le. Az alkalmilag használt sütőhelynek a padka felé nyitott elejét hasonló, vastag tapasztású tévővel zárták be. A katlanban takarékosabban bánhattak a tüzelővel, mintha a kemencét kellett volna fűteni. A padkák peremét, tapasztását olykor „L” alakban csapolt, gyalult, festett deszkázattal védték.

A kenyérsütés nagy kemencéjét a konyha hátsó falába, vagy szabadba nyúló tűztérrel építették fel. Az ilyen házak hátsó, szomszéd felé eső homlokzatából kinyúlt a sütőkemence boltozata amit kis tető-toldalékkal védtek. (4.87-89.) Ez a megoldás nemcsak jobb

148