Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

4.73. Üstökös ház előtornáccal, Pápóc.

Pálos 1921. XJM.NA.1501-00

4.74. Oszlopos kosáríves lezárású tornác, Hidegség. Filep Antal felvétele 1967.

magyarsága is, a 19. század folyamán vált tomácépítővé. Ez alól a megye déli szegélye és a városok, mezővárosok földműves, iparos polgársága mutat kivételt. Körükben a 18. században már meggyökeresedett a tornácok építésének gyakorlata. A megye népi építészetébe minden bizonnyal két forrásból származhatott a tomácépítés hagyománya. A Rába és a német-magyar nyelvhatár között fekvő erdős, de vízjárta vidék, a hajdani Sopron megyei Nagyerdő területén a gerendavázas, talpas házak egykor megszokottak voltak, még ha a 20. század utolsó évtizedeire szinte nyom nélkül el is tűntek. Ezeket a gerendavázas épületeket nem csak udvari, hanem sokszor utcai előtornácokkal, sőt színekkel építették. A helyi népnyelv üstökös háznak nevezte őket. Bennük nagyon régi, hajdan szinte a határterületek egészén honos épületszerkezet helyi változatát láthatjuk. Ezek a megoldások a késő középkor építőgyakorlatára is utalhatnak. (4.9., 4.72-73.)

140