Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Timaffy László: Táj és ember
Győr-Moson-Sopron megye hazánknak felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb területe. A felszíni vízbőséget a Duna és mellékfolyói biztosítják. (1.3.) A Duna árvizei a szabályozás előtt gyakoriak voltak. Legutóbb 1954-ben pusztította végig a Szigetközt. A Mosoni-Duna, vagy Győri-Duna, a Duna déli fattyúága. Oroszvár és Dunacsúny között ágazik ki, és 125 kilométeres futás után Véneknél ömlik vissza. A Mosoni-Duna kis mellékfolyója a Lajta, amely Mosonmagyaróvárnál csatlakozik a Dunához. A Rába a megye déli határán kanyarog, majd északkeletre fordul, és Győrnél a Mosoni-Dunába torkollik. A Rába mellékfolyója a Marcal és a Pándzsa. A Duna másik jelentős mellékfolyója a Rábca. Szabályozása előtt Győrnél csatlakozott a Rábához, de 1907-ben új medret építettek neki, s így a Rába torkolatától nyugatra, a Mosoni-Dunába ömlik. (1.4.) Rábcakapinál folyik a Rábcába a Hansági-főcsatorna, amely a Fertő túlfolyását és a Hanság vizeit vezeti a folyóba. Az eredetileg a Répcével egyesülő Ikvát a szabályozások után a Hansági-főcsatornába vezették. A megye legjelentősebb állóvize a sekély, iszapos Fertő-tó. A régi lápvilág maradványa a Hanság, amely a Duna és a Rába hordalékkúpja közötti mélyedést foglalja el. A vízszabályozás előtt az Ikva, a Répce és a Kis-Rába vize is a Hanságba ömlött. Csak magasabb vízálláskor indult meg a vízfo-10 1.4. A Rábca hídjának elszállítása a meder betemetése előtt. Magántulajdon.
