Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

4.34. Pajtaláb 1853-as felirattal, Kisbodak.

Filep Antal felvétele 1959. XJM.NF.4195

4.35. Pajta belső, nád fallal, lészás fedéssel, Csorna.

Filep Antal felvétele 1965.

Faépítészetünk talán legszebb, legmívesebb szerkezetei ezek. Nem véletlen, hogy mestereik az ilyen csomópontok tartólábaira vésték, metszették rá neveiket, építési évszámaikat. Az első évszámok a 18. század második feléből ismertek. Nagy többségük a 19. század derekáról való, amikor az állattartás belterjesebbé vált. (4.34.) A pajták falábas tartószerkezetét nádazással, sövényfonásssal, később deszkázással vették körül. A nád- és sövényfalak alsó részét rendszerint tapasztották, meszelték, hogy az esőtől védjék. (4.35-36.)

A győri, mosoni falvak sajátos, helyi építménye volt a nyakas pajta. Ezeket a pajtákat az udvari homlokzat elé méterekkel kiugró nyaktagjával bővítették. Ez a bővítmény magába foglalta a hatalmas, kétszámyú kapuzatot, amin a rakott szénásszekér is befért. A nyakrész lényegesen növelte a pajta belső terét. Ezekben a megnagyobbított pajtákban akár lóval is nyomtathattak. (4.37-38.)

114