Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

miklóst. (4.21.) A talán legszebb településképet a Fertő mellékén, Fertőszéplakon, hasonló típusú településszerkezetben alakították ki. Ezekben a községekben alakult ki a fűrészfogas beépítés, amely az utcaképet sajátosan tagolttá tette és az úti falvakban megszokott ritmikus beépítés mellett nagyobb utcaszakaszokon szélesebb áttekintést biztosított. A házak lakói az első szoba sarokablakából az egész utcát áttekinthették. Ez a beépítés a szokásosnál szebb, tagoltabb utcai homlokzat kiképzést is kínált. (4.22.)

Tájunk kisvárosainak, mezővárosainak központjában is világosan felismerhetők az úti falu jellegű történeti magok, de a nagyobb népesség letelepítése csak a többutcás településszerkezetben, párhuzamos utcák kiépítésével volt lehetséges. A városias, mezővárosias jelleget a bennük megtelepedett iparos, kereskedő és értelmiségi famíliák építkezései segítették kialakítani, de sokat köszönhettek a földesúri, uradalmi építkezéseknek is. Csorna, Kapuvár, Szany, Nagycenk példáira hivatkozhatunk. Az élénkülő piacokra termelő földművesek polgárosulása fokozatosan bontakozott ki, ami a gazdák építkezéseiben erősen lazíthatta a hagyomány erejét. A 19. század második felétől ez nem csak egyes történeti stíluselemek alkalmazásában fejeződött ki (elsősorban, az eklektika hatása volt erős), hanem az épülettípusokban, a beépítési módokban is megmutatkozhatott. Néhol a gazdák is zártsorú utcai beépítést alkalmaztak, amint azt a sok átépítés ellenére, Szany egyes házsoraiban ma is fel lehet ismerni. Megfigyelhetjük, hogy a megye nagy

4.22. Utcakép templommal, Fertőszéplak.

Dr. Tóth Kálmán felvétele 1930 körül.

105