Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
dencia irányába. Számos új szakmai program erősítette a szimpózium jelleget, így pl. a várossal való alapos ismerkedés, budapesti és szentendrei kirándulások keretében kortárs magyar képzőművészeti kiállítások, működő grafikai műhelyek megtekintése, a kortárs egyetemes művészettel foglalkozó külső előadók meghívása, győri művészek bemutatása, náluk tett műterem látogatások. Vagyis a vezetőség meg kívánta ismertetni a külföldi résztvevőkkel a hazai kortárs művészet aktuális helyzetét, s egyben fórumot kívánt teremteni a különböző országok progresszív művészeti eredményeivel kapcsolatos gyors információcseréhez. A kiváló alkotói légkörben folyó szakmai munka, a helyi közönség részéről megmutatkozó újbóli nagy érdeklődés, a gyűjtemény jelentős gyarapodása és a résztvevő művészek maximális elégedettsége ellenére a vezetőséget a következő évben váratlanul lecserélték, és a művésztelep szervezését az Önkormányzat újonnan életre hívott Kulturális Irodájának közvetlen irányítása alatt álló Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ népművelőire bízták. A művészeti vezető értelemszerűen az itt dolgozó, a győri művésztelep szervezésében korábban már érdemeket szerző, és a nemzetközivé vált művésztelep alapító tagjának tekintett Ezsiás István lett. Az elsietett döntés hátterében a városi fenntartású művésztelep aktuálissá vált intézményesítésének gondolata állt, amit a kultúrházi hiányos feltételek ellenére talán azért erőltettek néhányan, hogy megerősítsék pozíciójukat az új polgármester előtt és továbbra is meghosszabbítsák beleszólási jogukat a szervezésbe. Ekkor még nem volt Győrben önálló városi múzeumi közgyűjtemény, de tervezték már megalapítását, sőt egy évvel később meg is nyitották, tehát semmi nem indokolta a művésztelep nem megfelelő szintű intézményhez rendelését. A döntést követően a müvésztelepi gyűjtemény törzsgyüjteményi leltárba vett része a Xántus János Múzeumban maradt, az újabb alkotások pedig a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központba kerültek. Később ezeket átadta a Városi Művészeti Múzeumnak, így veszteség csupán abból származott, hogy a jól feldolgozott adattárat elvitte a Xántus János Múzeumból, s évekkel később úgy adta vissza az új múzeumnak, hogy nem tette hozzá az 1993 és 1998 közötti évek dokumentumait. Emiatt 5 év iratanyaga teljesen hiányzik a müvésztelepi adattárból. Az 1991 és 1993 között született művek többsége - a külföldi alkotók nagyobb arányú részvétele és város iránti intenzív érdeklődése miatt - erősen kötődik Győr épített kulturális örökségéhez és jelenéhez, a korábban a művésztelepi munkáktól többször számon kért „hely szelleméhez”. Az itt tapasztalt szellemi nyitottság, a belvárosi utcák nyugatias hangulata, a műemlékek szépsége és jó állapota, ugyanakkor a közelmúlt még mindenütt, de főleg az emberi mentalitásban megmaradt árnyékának állandó jelenléte, s mindezek különös, egyszer57
