Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
foglalkozó művészettörténészeit a születésekor sem érdekelte az újgeometrikus fémszobrászat itteni törekvése, sem a Csiky-kör Győrött tevékenykedő tagjainak útkeresése, különösen nem a geometrikus tradíciók sokszínű továbbélése, a posztmodern művészet helyi megjelenésére már annyira sem figyeltek, hogy legalább néhány tárgyilagos kiállítás ismertető erejéig értékeljék a résztvevő művészek itteni munkáját. Pedig abban, hogy Csiky Tibor a szobrászat mellett kötelezte el magát, döntő jelentőséggel bírt a néhány évi győri alkotómunka. Nádler István festészetének továbbfejlődésében a lemezplasztikai kísérletek, Fajó János művészetében a téri elképzelések nagy méretekben és színfelületekben való megtapasztalása, márványszobraihoz a győri csőplasztikai kísérletek formai tanulsága, Haraszty István szobrászatában a bonyolult müveket előkészítő győri részeredmények - s folytathatnánk a felsorolást. A művészek ma is szívesen emlékeznek itteni munkásságukra, s következetesen belefoglalják életrajzi adataikba a győri művésztelepi kiállításokat. (110) Kivételnek tűnhetne Gabriella Fekete, Németországban élő szobrász székesfehérvári, önálló kiállításra való meghívása, amely e korszak végén az egyetemes művészettel szinkronba kerülő győri művésztelep friss eredményének szakmai elismerését jelenthette volna, ha nem Pemeczky Géza ajánlja a rendezők figyelmébe a Magyarországon addig csak Győrött ismert és becsült, kiváló szobrászt. (111) Szomorú és érthetetlen a művészettörténészek vidéki kiállítások iránti közömbössége, amit ma sem a választott hivatás iránti elkötelezettség, s ennek részeként a kollégák szakmai eredményei iránti érdeklődés, hanem baráti szálak oldanak fel rövid időre, az egy-egy nagyobb vidéki kiállítás megnyitóján való részvétel erejéig. Egyedül a szimpózium mozgalom vezetői és résztvevői értékelték a második alkotói korszakban a győri művésztelep erőfeszítéseit. A művésztelep megmentésére 1989 nyarán Győrött rendezték meg a Magyarországi Művésztelepek I. Országos Találkozóját, ahol nyilvánosságra kerültek a belső problémák. Illés Csaba gyökeres és gyors változtatást sürgetett, részletesen felsorolva az azonnal orvoslandó hibákat. A megoldást az 1990-es vezetöségcsere hozta meg, amely azonban a telep új szellemű működtetéséhez csak rövid időre kapott bizalmat az Önkormányzattól (Olaszi Imre városi művelődési és sport osztályvezető, majd Tóth Nándorné kulturális irodavezető működésének első két évében), viszont az első két nyár tapasztalatai alapján kidolgozta és letette az alapjait egy új, műalkotás-és alkotás centrikus, nyitott szemléletű és a kortárs egyetemes művészettel azonos ritmusban lélegző- tevékenykedő nemzetközi művésztelepnek. Lényegében erre épül, és ezt teljesíti ki 1999-től, a jelenleg is a Városi Művészeti Múzeum által működtetett művésztelep. 53 T I
