Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

foglalkozó művészettörténészeit a születésekor sem érdekelte az újgeometrikus fémszobrászat itteni törekvése, sem a Csiky-kör Győrött tevékenykedő tagjai­nak útkeresése, különösen nem a geometrikus tradíciók sokszínű továbbélése, a posztmodern művészet helyi megjelenésére már annyira sem figyeltek, hogy legalább néhány tárgyilagos kiállítás ismertető erejéig értékeljék a résztvevő művészek itteni munkáját. Pedig abban, hogy Csiky Tibor a szobrászat mellett kötelezte el magát, döntő jelentőséggel bírt a néhány évi győri alkotómunka. Nádler István festészetének továbbfejlődésében a lemezplasztikai kísérletek, Fajó János művészetében a téri elképzelések nagy méretekben és színfelületek­ben való megtapasztalása, márványszobraihoz a győri csőplasztikai kísérletek formai tanulsága, Haraszty István szobrászatában a bonyolult müveket elő­készítő győri részeredmények - s folytathatnánk a felsorolást. A művészek ma is szívesen emlékeznek itteni munkásságukra, s következetesen belefoglalják életrajzi adataikba a győri művésztelepi kiállításokat. (110) Kivételnek tűnhetne Gabriella Fekete, Németországban élő szobrász székesfehérvári, önálló kiállí­tásra való meghívása, amely e korszak végén az egyetemes művészettel szink­ronba kerülő győri művésztelep friss eredményének szakmai elismerését jelent­hette volna, ha nem Pemeczky Géza ajánlja a rendezők figyelmébe a Magyar­­országon addig csak Győrött ismert és becsült, kiváló szobrászt. (111) Szomorú és érthetetlen a művészettörténészek vidéki kiállítások iránti közöm­bössége, amit ma sem a választott hivatás iránti elkötelezettség, s ennek részeként a kollégák szakmai eredményei iránti érdeklődés, hanem baráti szálak oldanak fel rövid időre, az egy-egy nagyobb vidéki kiállítás megnyitóján való részvétel erejéig. Egyedül a szimpózium mozgalom vezetői és résztvevői értékelték a második alkotói korszakban a győri művésztelep erőfeszítéseit. A művésztelep megmentésére 1989 nyarán Győrött rendezték meg a Magyar­­országi Művésztelepek I. Országos Találkozóját, ahol nyilvánosságra kerültek a belső problémák. Illés Csaba gyökeres és gyors változtatást sürgetett, részle­tesen felsorolva az azonnal orvoslandó hibákat. A megoldást az 1990-es vezetö­­ségcsere hozta meg, amely azonban a telep új szellemű működtetéséhez csak rövid időre kapott bizalmat az Önkormányzattól (Olaszi Imre városi művelő­dési és sport osztályvezető, majd Tóth Nándorné kulturális irodavezető műkö­désének első két évében), viszont az első két nyár tapasztalatai alapján kidol­gozta és letette az alapjait egy új, műalkotás-és alkotás centrikus, nyitott szem­léletű és a kortárs egyetemes művészettel azonos ritmusban lélegző- tevékeny­kedő nemzetközi művésztelepnek. Lényegében erre épül, és ezt teljesíti ki 1999-től, a jelenleg is a Városi Művészeti Múzeum által működtetett művész­­telep. 53 T I

Next

/
Thumbnails
Contents