Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

datokkal várni a művészeket. Salamon Nándor észrevételezte, hogy a belváros rekonstrukciójával kapcsolatos tervek „a készülés stádiumában vannak”, tehát nem lehet építeni rájuk. ,A pályázati felhívás hiányos - folytatta mert nem derül ki belőle konkrétan, hogy mivel kell pályázniuk a művészeknek", ezért azok egy részét eleve felesleges munkára készteti. A régiek helyett új résztvevők meghívását szorgalmazta, kimondva a fenntartók véleményét is tükröző, elhamarkodott ítéletét az előző három év eredményeiről: -„Feltétlenül érvényesülnie kell a magasabb művészi szempontoknak, és el kell kerülni annak veszélyét, hogy a művésztelep festőkből átalakult pléhhajtogatók csoportja legyen". Cziráki Lajos festőművész, a helyi művészek képviselője kifogásolta, hogy a nagy volumenű munkából ismét kihagyják a győri művészeket, sőt előzetes tanácsukat sem kérték. „Számára nem egyértelműen megnyugtató a művésztelep eddigi formájának iparművészeti teleppé történő átszerveződése”olvassuk a jegyzőkönyvben. Banga László vagongyári párttitkár más vállalatok bevonását is kérte a támogatáshoz, hogy arányos legyen a gyárak terhelése, mivel a MVG által biztosított nyersanyag és munkalehetőségek értékükben jóval meghaladják a Városi Tanács által a müvésztelep működéséhez biztosított anyagi fedezet mértékét. „A fenntartónak ... sokkal jobb, körültekintőbb előkészítéssel kell megteremteni a művésztelep munkájának zavartalan feltételeit. ” (80)

A nyilvánvalóan elkésett és fej veszett szervezés ellenére, a Kisalföld 1979. május 9-i számában Pió Márta a következőket tette közzé a telep felső irányítású koncepcióját megvalósítani szándékozó pályázati kiírásról és az új feladatokról: -„Konkrét javaslatokat is írtak a felhívásban, mint példáid játszóterek kialakítása, kiilső-és belső feliratok, cégérek, térburkolatok, épületekhez szorosan kapcsolódó plasztikák, vagy köztéri egyedi alkotások tervezése, megvalósítása ... A művésztelepen a várospolitikai, művészeti célokat figyelembe véve készülő ötlettervekből, kisplasztikákból, minden évben gyűjteményes kiállítást rendeznek, s már hagyomány, hogy a résztvevők alkotásaiból egy a város által létesített gyűjteménybe kerül ... Szervezettebben, tervszerűbben működik tehát ezentúl a Győri Művésztelep. Úgy lesz igazán győrivé, ha a várost szolgálja, s az itt készülő alkotások is a Győrött élők közös kincsévé, minden-napi életünk színterének részévé, díszítőjévé válnak. (81)

A fenti feladatokból és elképzelésekből 1979-ben semmi nem valósult meg. Az elkészült munkák közül egyetlen terv sem került kivitelezésre és a múzeumi gyűjteménybe csak Hefter László két kisplasztikája került. A környezetesztétikai célú tervek helyett többségében ismét szobrászati alkotások, illetve festmények születtek: Csiky Tibor Ellentét (180 cm) és Variációk I-II. című faplasztikát, Fajó János Térplasztika I-II. című faszobrot és két olajfestményt (Ölelés, Kitárulkozás II.), Hefter László Térforma I-II. címmel fémszobrot (Városi Művészeti Múzeum, Győr), Lux Antal Térplasztika I-II-III. és Vízobjekt I-II-III. című kisplasztikát, valamint két grafikát, Misch Ádám Fekvő

43