Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

te győri művésztelepi alkotói célkitűzését: -„Közölni akarom a véleményemet arról az időszakról, amelyben csináltam. ” (46)

A kezdeti fémanyagbőség számos festőművészt is plasztikai művek megalkotására késztetett. „Érthető ... hogy a fémlemezzel való találkozás roppant érdekes számomra” - mondta Lux Antal. „Lehetőséget ad az egyszerű, az anyag lehetőségeiből adódó formákkal való kísérletezésre. ” (47) „... a formai szuggeszció az, amit a művészetben problémának tekintek. ” (48)

„Közhelyszerű igazság” - így Fajó János - „hogy minden kor a saját technológiájával alkot a művészetben is. Az idei győri művésztelepen az a tiszteletreméltó, hogy ezt számunkra, számomra lehetővé teszi. Az adottságoknak megfelelően nem hagyományos jellegű köztéri szobrot tervezek és készítek. Az a célom, hogy a készülő három méter magasságú alkotásom a fémlemez egyfajta plasztikai jellegű kifejezését adja. Ezzel azt az ipari, technikai valóságot, környezetemet akarom kifejezni, láthatóvá tenni, ami itt Győrben megtalálható. Fantáziaterv alapján egyszerű, tiszta, tárgyszerű művet kívánok alkotni, amely jól érzékelteti az anyagot, amelyből alkottam és a technológiát, amely által létrejött. ” (49)

...„az a célom, hogy a képeimen használt geometrikus formákat most térben, lemezek által is megvalósítsam" - indokolta meg szobrászat iránt feltámadt érdeklődését egy újságirónak Misch Ádám, majd így folytatta: „Egy formát, a forma sokoldalú lehetőségeit akarom mintegy „kijátszani”: azt kutatom, hogy egy formának milyen variációs lehetőségei vannak. " (50)

Az új korszak nyitó évében hat, a második évben hét, majd ezt követően tizenkét művész dolgozott a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Házgyárban és a Mezőgépgyárban. Első alkalommal előzetes tervek és a konkrét lehetőségek ismerete nélkül, a közvetlen helyszínen találták ki, mit hoznak létre. A következő két évben már tudatosan készültek a gyári munkára. Közülük néhányan épp az előző évben elkezdett formakísérleteiket kívánták folytatni.

A művek szétszóródása miatt és a kész, vagy részben elkészült művek részletes dokumentálásának hiányában elsősorban a művészek jelentkezési anyagából, a szervezés levelezési anyagából, az éves kiállítások zsűri jegyzőkönyvéből és a különböző művésztelepi kiállítások műtárgyjegyzékéből rekonstruálhatjuk, mely szobrászati alkotások születtek e három év alatt Győrött. Mivel művészettörténeti értékelésük a mai napig nem történt meg, indokoltnak találom részletes felsorolásukat.

1976- ban Haraszti István az Inga című vörösréz kisplasztikát és egy később felállított, 6 és fél méteres köztéri mobilszobrot (Inga), valamint a Globus című munkát, Fajó János a Sík formák című, kétrészes, festett vaslemez szobrot, Lux Antal a Krómacél objekt I-II. című, nikkelezett vas plasztikát, Misch Ádám a Kék objekt és a kétrészes Objekt című fémszobrot készítette el. (51)

1977- ből ismerjük a művészek anyag-és gépigényét is. Nádler István „1 db 60x 80 cm-es, 10 mm vastag lemezt; 4 db 100x200 cm-es, 5 mm-es lemezt; 3 db

34