Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

Memorandum: Alkotótelepek, szimpóziumok konferenciája, Pécs, 2002. november 14-15.

finanszírozása területén jelentkező hiányok - megoldására nem adnak pályázati lehetőséget. A megoldás - kizárásos alapon is - a központi kormányzat kezében van. A mű­vésztelepi hálózat jövője állami támogató szerepvállalás nélkül immár elképzel­hetetlen. A szimpózium mozgalom, illetve művésztelepi hálózat működtetése a tulajdo­nos önkormányzatok, a kulturális kormányzat, és természetesen az érintett müvésztársadalom közös felelőssége. Az osztott felelősség érvényesítéséhez új működtetési, finanszírozási konstrukciót kell kidolgozni, amely legalább középtávú, 3-4 éves tervezhetőséget biztosít. Az állami szerepvállalás szükségességének felvetése abban a tekintetben is aktuális, hogy a társadalmi alapstruktúrák átalakítása lezajlott és a központi politika számára lehetővé vált az olyan finomabb szövetekre való odafigyelés, is mint a művészeti élet. Az állami kultúrpolitika aktivizálódását jelzi, hogy a művészeti élet egyes terü­letein már sikerült kialakítani a jelentkező problémák megoldásának technikáit (lásd: színházak). Kívánatos lenne, ha az aktivitás számára nem maradnának láthatatlanok olyan területek sem, mint a tárgyalkotó művészetek, a Magyar­­országon tevékenykedő 6700 hivatásos képző és iparművész, és az alkotó­telepek, alkotóműhelyek ügye. Az alkotótelepi mozgalom kulturális művészeti eredményei nemcsak egy-egy település, térség, hanem az egész ország kulturális örökségének értékes részei, az ország-marketing fontos eszközei. Turisztikai vonzerő, piaci érték is, amely­ből az egész ország gazdasága profitál. Fennmaradásának révén igazi nemzeti kulturális unikummal gazdagíthatnánk csatlakozásunk után Európa művészeti életét, amely egyben a magyar művésztársadalom számára a leendő közös kulturális piachoz való integrálódás bázisa is. Ezt a hozzájárulásunkat - és erről a művésztelepek működtetői számtalanszor meggyőződhettek - Európa művé­szei nagy örömmel fogadnák. II. A művésztelepek eredményei nyilvánvalóak, mégis fontos számba venni, hogy milyen értékeket képviseltek, és képviselhetnek továbbra is a kulturális kormányzat számára. a. Kutatás és kísérletezés helyszínei, „intézetei” Minden kreatív tevékenység fejlődésének, innovációjának feltétele a teljesít­ménykényszer nélküli, szabad kísérletezés, kutatás. A reáltudományok terüle­tén a kutatóintézetek létjogosultsága kétségbevonhatatlan. Ugyanakkor az ana­lógia alkalmazható a művészetek területén is. A „nagy” művek létrejöttét hosszú kísérletező munka előzi meg, amelyet az alkotói körülmények, az eszközrendszer színvonala meghatározó módon befolyásol. 330

Next

/
Thumbnails
Contents