Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
Hogy mégis kudarcként értékelte és értékeli ma is a régi-új városvezetés az akkori, a kor társadalmi-politikai elvárásaitól messze elrugaszkodni látszó szobrászati teljesítményt, azt abból is látjuk, hogy e szobrok gondozása hosszú ideig megoldatlan maradt. Noha kétszer változott helyük, soha nem készült róluk teljes dokumentáció, sőt a győri köztéri szobrokat és emléktáblákat részletező kislexikonban sem említik létezésüket (35). Pedig, ha emléket akart volna állítani a város az 1945 utáni első magaválasztotta, nagyvonalú gesztusának, amelynek eredményeként a kortárs szobrászat néhány kiemelkedő jelentőségű alkotása született meg 1976-tól Győrött, éppen e müvek méltó bemutatásával és az itt készült kisplasztikák, érmek nagyobb számban való megőrzésével tehette volna meg. Ezek az alkotások - saját művészeti értékükön, vizuális érvényességükön és hagyományalkotó szerepükön túl - azért is jelentősek, mert az itteni lehetőségek nélkül soha nem valósulhattak volna meg, s mert eredeti és mai jelentésük révén, továbbra is a jelen és a jövő alakítására ösztönöznek. A második korszak első három éve a győri vállalatok támogatásának megnyerésével, a rendszeres szobrászati tevékenység ipari hátterének kialakításával telt és a RÁBA ’78 című kiállítással zárult, a telep korábbi működése szempontjából gyökeresen új, bár az eltelt három év dinamikus lendületéhez képest a továbbiakban hullámzó intenzitású, változó színvonalú műveket teremtő korszakot eredményezve. A megújuláshoz vezető fenntartói elképzelések arra irányultak, hogy a város ipari jellegét kifejező szobrok, köztereket díszítő autonóm művek szülessenek. A művésztelep új célját a 8. kiállítás katalógusában a fenntartó képviselője így fogalmazta meg: -„... akkor, amikor Győr megyei város képzőművészeti életét igyekszünk magasabb rangra emelni ezzel az évről évre visszatérő színfolttal, egyúttal az egyetemes magyar képzőművészet gazdagítását kívánjuk szolgálni. " (36) A nagylélegzetü, tisztán szobrászati alkotótevékenységre koncentráló, új koncepció konkrét megvalósítása kapcsán azonban számtalan probléma merült fel, amire a szervezők és támogatóik nem gondoltak. Ilyen volt például a szobrok eredeti méretben való elkészítéséhez és felállításához szükséges magas költségek előteremtése, a művészek díjazása, a köztéri alkotások és környezetük tisztántartása, rendszeres gondozása, a művek tulajdonjoga. Ennél is hathatósabb hátráltató tényezőre utal az, amit Vadász Anna művelődési osztályvezető írt a 20 éves jubileumi művésztelepi katalógusban a RÁBA Symposium tevékenységével jelzett, új müvésztelepi program felső utasításra történő módosítása hátteréről (37): -,,A három éves működésük alatt elkészült mobilok, objektek szakmai színvonala - mint a hivatalos zsűri (értsd Képző-és Iparművészeti Lektorátus) megállapította - nem érte el a kellő szintet, megmaradtak az anyaggal és a formával való kísérletezés stádiumának szintjén. Ezért volt indokolt az MSZMP Győr Városi Végrehajtó Bizottságának 1978. októberében hozott határozata, amely úgy fogalmazott, hogy szükséges a művésztelep 31 1 I
