Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872 - Győri művészettörténet 3. (Győr, 2002-2003)

Adattár

kodó Johann Posch rokona a Veszprém vármegyei Marczaltőről származik. Fennmaradt rajziskolai bizonyítványa 1855-ből. mely szerint 4 évig járt oda (magántulajdon, Bp.). Házasságkötésekor, 1871-ben aranyműves segéd. Vajon kinél dolgozhatott?

ad 167.: Palotán született 1836. november 30-án, apja József, Zichy István

tiszttartója, később a gőzmalom igazgatója, anyja Stirling Julianna (Jankó 2. 164. 65. sz. jegyzet). Valószínűleg betegség miatt nem töltötte le végül inaséveit, a jegyzőkönyvben kihúzták a nevét (N. Mészáros Júlia szíves közlése). Meghalt 1854. dec. 11-én.

ad 174.: Győrött született (Jankó 2. 164. o. 69. sz. jegyzet).

ad 175.: Győri református rézműves és ötvösmester. Vasárnapi iskolai

bizonyítványa 1860-ból való, amely 16 évesnek mondja, tehát 1844 körül születhetett. (Győr, magángyűjtemény). Két évig járt rajziskolába. Talán apja az a Zech András evangélikus győri mester, aki 1836. március 13-án nyerte el a polgárjogot. A bejegyzés először ötvösnek mondta, majd az ötvös szót áthúzták és gombcsináló mester megjelölést írtak fölé (GYVL Album Civium, N. Mészáros Júlia szíves közlése).

Megjegyzés: Jankó mesterünk inasaként tartja nyilván a legifjabb Christian

Raabot (Jankó 2. 164. sz.), aki szerinte 1856. augusztusban szabadult. Az inasszegődtetési jegyzőkönyv azonban nem említi öt sem felvétele, sem szabadulása kapcsán. Valószínűleg az 1856- ban kiállított hitoktatási bizonyítvány volt az alapja Jankó besorolásának, amelyen az a megjegyzés szerepel, hogy felszabadítható (eredeti okirat, magántulajdon, Bp.): -„Bizonyítvány/Melynél fogva kijelentetik: miszerint Raab Keresztyél aranyműves tanítvány a keresztény katholikus igazságoknak elegendő tudományával bíni tapasztaltaván, e tekintetből az illető érdemes Czéh általi felszabadítására alkalmatosnak találtatott legyen. ”.

Művei:

73