Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872 - Győri művészettörténet 3. (Győr, 2002-2003)

Tanulmányok

Jegyzet és irodalom:

1 N. Mészáros Júlia: Győri ötvösség 1523-1700. In: Győri művészettörténet 1. VMM Győr. 1998. 103.. 114-115.0.

2 Uo. 154. o.

3 Uo. 155-156. o.

4 Uo. 160. o.

5 Uo. 166-167.0.

6 Uo. 166.0.

Jankó László: Győri ötvösök a 16-19. században. In: A Győri Szemle Könyvtára 13. Győr. 1934. 31.0.

8 Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Bp., 1988. 312. o.

9 Lengyel Alfréd: Sopron megyei családnevek Győr város poigárkönyveiben. In: Soproni Szemle, XII. k. (1958). 2. sz. 100. o.

10 Jankó László id. m. (1937), 160. o. 100. sz.

11 Uo. 160. o. 103. 9z. és P. Brestyánszky Ilona: A pest-budai ötvösség. Bp., 1977. 241. o. Itt tévesen inasként szerepel Nigl József, holott a helyzet fordított volt, és Plettel volt Nigl inasa.

12 Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő V. (1911), 2-3. sz. 144.. 151. o.

13 Jankó László: Ötvös-apródok Győrött a 16-19. században. In: Győri Szemle Vili. évf. Győr. 1937. 161. o. 151. sz.

Jankó értelmezésével ellentétben Horváth Henrik világosan azt írja, hogy a bécsi céh szabadította fel (Magyar ötvösök Bécsben. In: Historia, 1930. Külföldi kapcsolatok című melléklet, 7. o.).

14 Grotte András: Adatok a magyarországi ötvösség történetéhez II. Nagykanizsa. In: Művészettörténeti Értesítő, XLIX (2000), 152. o.

47