Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872 - Győri művészettörténet 3. (Győr, 2002-2003)
Tanulmányok
III. A győri zsidó ötvösök A 18. század közepétől kezdve főként Cseh-és Morvaországból, valamint az osztrák örökös tartományokból költöztek be zsidók Nyugat-Magyarországra. és nyertek letelepedési engedélyt elsősorban a földesúri és egyházi birtokokon. A nemesi vármegyék támogatták a zsidó iparűzők tevékenységét a falvakban és mezővárosokban. II. József 1781. május 13-i rendelete, amit megerősített az 1790. évi 38. törvénycikk, lehetővé tette a zsidók letelepedését az összes szabad királyi városban, a bányavárosok kivételével. Számuk azonban csak az 1840. évi XXIX. te. hatására növekedett meg, mely a szabad iparűzést is lehetővé tette számukra (1). Győr eleinte makacsul ellenszegült a zsidók beköltözési kísérleteinek. 1849-ig mindössze 66 család letelepedését engedélyezték. Ezért korábban a Győrbe beköltözni nem tudó zsidók a győrszigeti püspöki birtokon telepedtek le az 1791-ben, a püspökkel kötött megegyezés alapján (2). A győrszigeti zsidók között nagyon sok iparost találunk, és már a 19. század elejétől vannak ötvösökre vonatkozó adataink is. Mivel a céhek elzárkóztak a zsidó mesterek felvételétől, és bár az 1805. évi (3104. számú), és az 1813. évi (7262. számú) királyi rendeletek szabályozták a zsidók iparűzését, sőt engedélyezték elvileg, hogy megfelelő számú iparos esetén maguk közt céheket alakítsanak, ilyen privilégiumot a Kancellária sehol sem adományozott. Ezért mind a győrszigeti, mind a később már Győrbe települt ötvösök, a többi iparoshoz hasonlóan, a céhen kívül működtek. A győri ötvös céhbe csak 1848 után kerülhetett be zsidó. A győri zsidó ötvösök ismertetését a Neumann családdal kezdem (3). Sajnos, a zsidók anyakönyvezését csak a 19. század közepén kezdték meg és kezdetben sokszor több évre visszamenőleg, emlékezetből állították össze az anyakönyveket, ezért a családi kapcsolatok pontos megállapítása nehéz, sőt gyakran lehetetlen. Lázár Neumann 1792 körül született Győrszigeten és ott is halt meg 1844-ben (4). Ugyancsak 1844-ben halt meg Győrszigeten az 1802 körül Szerdahelyen született Alexander Neumann. Mindkettőjüket ötvösnek nevezi az anyakönyv. Aranyműves inasként halt meg az 1839 körül született Jakob Neumann 1853-ban. Nem tudjuk kinél tanult, valószínűleg valamelyik szigeti mesternél. Neumann- lányt vett feleségül Philipp Leon, akiről még lesz szó, de nem tudjuk, hogy volt- e kapcsolata a Neumann- ötvösökkel. Schossberger Márk szigeti rabbi rokona (talán testvére?) volt Ignaz Schossberger aranyműves, aki 1819 körül született Szigeten, és ott is halt meg 1887-ben. Úgy látszik, nem költözött be a belvárosba. Marie Schulmannal kötött házasságából született 1853-ban Herman fia, aki szintén aranyműves lett. 1885-ben, fiatalon halt meg, ugyancsak Győrszigeten. Schossberger Ignácnak a 80-as években a belvárosi Kazinczy utca északi során, a későbbi Megyei Takarékpénztár helyén volt műhelye és üzlete. Jankó László neki tulajdonítja az egyes evőeszközökön hármas lóherében látható SIA betűkből álló jegyet (5). Én magam ilyen jelzett tárgyat még nem 24
