Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)

Adattár

1728. nov. 1. 1734. okt. 11. 1734. nov. 11. 1744. szept. 28. 1747. jan. 1. 1747. jún. 26. 1748. jan. 29. 1751. febr. 19. esztendőkre, melynek is hitesül voltt mellette Egelius Lám­­pertt Uram eő Kglme az szegőtte pénzét penigh az fi ugyan akkoron le is tte. ” Felszabadul az inasság alól (Ötvös jk.): -„Az Nemes Czhe Szabadította fel Crines Mihály Uram fiait Crines Ferenczett az Inassagbul mely is aző Jnasi időitt bőcsülettel ki tölttvén Szabadon mondatott legénynek és aző Szabadulásának jutalmátt is letette úgy minit egy forintott eötven pénzét”. Megkezdi remekét (Ötvös jk.): -„Állott be az Czehbe Crines Ferencz Uram és ugyan akkoron az ezüstitt megh Próbálván szabadon engettetett az Remekhez Kezdeni, és az be allo Pénzét mely is fel remekhez tartózó úgy minit négy forinto­­katt eo Kglme helett az Attya Crines Mihály Uram letette. Melynek is Terminussá mivel fel remek lészen egy holnap vagyis hatt hett. ” Bemutatja remekét és beveszik a céhbe (Ötvös jk.): -„Mutatta be az Czehben Crines Ferencz Uram az maga remekéit egy Poharait egy gyűrű tt es Pécsé tett akor az büntetés Penztt négy forintot megh atta. Az mester ebedett alkutunk meg tizenkett forintokban. F 12 akkor az hiteit is le tette eö Kglme egeszlen az kett eő Kglme Constatatta ”. Megjegyzés: Jankónál tévesen nov: 30-a szerepel [Jankó 1. 22. o.].' Franz Crinnes a kulcsosmester, amikor apja, azaz id. Johann Michael Crinnes inasa, egyúttal unokája, mesterünk unoka­öccse, Carl Joseph Crinnes felszabadul (Ötvös jk.). Ifj. .Johann Michael Crinnes inasának felszabadulásakor a szabadulópénzt az apa és a testvér, id. J. M. Crinnes céhmester és Franz Crinnesz tette le (Ötvös jk.). Franz Antonius Krünesz, hujus Aurifaber, Cath. győri polgár lett, és 12 ft-ot fizetett (GYVL Album Dom. Civium) és „Nobilis Juvenis Franciscus Antonius Grűnefi professione Suä Aurifaber, filius hujas Concivisitatem amplecti Cupriens, Semet debité insinnavit, qui etiam taquam idonéns agnitus Caiastro aliorum Concivium hiscriptus, & incorporatus est, Religionem Romano Catholicam profitens; Solvit Taxa f 12.” (Prot. Liber 2. fol. 461. Nr. 600). Szerepel neve az új céhládán (XJM, Helytörténeti gyűjte­mény). Johann Kukticz 6 évre inas apjánál. Joh. Mich. Crinnes céh­­mesternél. A szegődtető pénzt Frantz Anton Crinnes teszi le (Ötvös jk). 94

Next

/
Thumbnails
Contents