Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A 18. századi győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkái
16 Fatáblába kötött, festett papírral borított, nyomottmintás bőr gerincű, tűzöttragasztott könyv formátum. Mérete: 21,3x15 cm. Mai állapotában 134 oldalas. de több lapot kivágtak belőle. Eredetileg 1745-ig vezette Létovics István ötvös (ma 1743-ig olvasható az ő bejegyzése, utána több oldal hiányzik), majd 1747-től vője. Zalai Imre ötvös használta tovább számadó füzetként. Az ő bejegyzései 1747-ből, 1759-ből valók, majd 1761-1764 között folyamatosabban olvashatók. Az utolsó négy oldalon Létovics István és fia családi vonatkozású bejegyzéseit találjuk. A számadó füzet további oldalain részben évszám nélkül, illetve 1761. március 8-tól - 1763. okt. 23-ig Zalai Imre ötvös különféle beírásai találhatók pénzkiadásokról - köztük szolgálólány és ötvöslegény felvételéről és a munkájukkal kapcsolatos kifizetésekről -, előtte és közben több kitépett oldal, megmaradt szélükön írástöredékkel, majd 1760. júl. 6-tól 1764. nov. 6-ig újabb kiadások, illetve elszámolások felsorolásai. Zalai az első bejegyzéseket 1759-ig hátulról kezdte, majd 1760-tól apósa bejegyzései után folytatta. 17 Illésy id. műve, 386., 387., 391., 392., 395. o. 18 1773-ban amiatt emeltek panaszt az ötvösök, hogy Michael Döller egy kesztyűkészítő által felhasznált 11 latos ezüstgombra 13 latos próbát bélyegzett (1773. június 2-án készült eredeti fogalmazvány Győr szabad királyi város tanácsához. Bp., magántulajdon, bemutatva: Ötvös kiállítás, XJM. Győr. 1993. és GYVL Prot. Ord. Liber 13. föl. 563-564. Nr. 599.). 1776 körül ugyanezen mester egy Dávid nevű zsidó számára - aki házalt a hamis ezüst tárgyakkal - hat pár 4-5 latos késnyelet készített, amelybe ismét próbát ütött. Az ötvösök a céhszabályzatra hivatkozva Döllemek az ezüst művelésétől való eltiltását és megbüntetését kérték. A házalásról pedig igen elítélően írtak, mert az számukra szigorúan tiltott, holott ők jobban rákényszerülnének: - „Sokkal szükségesebb lenne a helybeli aranymívesek számára, hogy egyik vagy másik munka hiányában házaim menjen, hogy egy pár forintot hozzon a házhoz, s adóit könnyebben tudja fedezni” (Eredeti fogalmazvány a városi magisztrátushoz. Bp., magántulajdon, bemutatva: Ötvös kiállítás. XJM, Győr, 1993, Grotte András kutatása). 19 1776. december 12-én Simon András a városi tanácshoz folyamodott, hogy segítse felvételét a győri céhbe. Levelét felküldték a pozsonyi helytartótanácshoz, amely 1776. december 12-én utasította a városi magisztrátust, hogy rendezze az ötvös november 29-én már elé terjesztett céhfelvételi ügyét. A céh csak 1777. május 21-én fogadta tagjai közé a mestert, miután a magisztrátus erre felszólította (Levélmásolat. Budapest, magántulajdon, bemutatva: Ötvös kiállítás. XJM. Győr, 1993). 20 XJM, Jegyzőkönyv, 1792. július 29-i bejegyzés: -„Ist das H. Krick Sein Lehr Jung zu dem H Szalabak zurück gangen in die lehr wegen umständen, weilen Er H Krick Soimnerszeiten sich mit der Profession nicht in wüllens ist zubleiben”. 21 Antonius Pojt végrendelete. GYVL Végrendeletek. Nr. 574. 39
