Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)

A győri ötvös céh szervezete és szabályzata

Antonius volt, akit 1763. jan. 1-én szegődtetett az apa. Miután ő 1764-ben meghalt, 1764. júl. 2-án anyja jelenlétében Andreas Schweyer inasa lett a fiú négy évre. 1768. jan. 1-én szabadult, 15 évesen. Fiatal kora a magyarázat rá, miért kellett 4 évnél tovább tanulnia.

Frantz Latzy és Franz Joseph Wirofsky Létovics István inasa volt. amikor a mester meghalt (1745. ápr. 25.). Mindkettő Zalai Imrénél szabadult, de mesterük halálakor két évnél kevesebb ideje inaskodtak. Zalai utolsó inasának - Vilibald Würofskynak - viszont, aki 1764. nov. 4-én szabadult fel. Zalai felesége igazolta inaséveit a mester halála (1764. október) után (Ötvös jk.). Mivel a hátralévő egy hónap már nem volt számottevő a mesterség kitanulása szempontjából, az ötvös feleségénél maradhatott az inas.

26 1765. május 19-én részletes feljegyzés készült Sebastian Greiner remekléséről, ami céhbiztosok és felkért szakértők jelenlétében zajlott. Eszerint az új céhlevél hitelesítése előtt már annak szellemében tevékenykedtek az ötvösök. A legény a sikeres remeklés után. 1765. május 29-én kapott polgáijogot.

27 Andreas Simon 1776. szeptember 26-án remekelt és munkája megfelelt. A céh azonban nem vette fel azonnal, amire abból következtetünk, hogy ugyanezen év december 12-én a királyi helytartótanács levélben sürgette felvételét a magisztrátusnál. A helytartótanácsi felszólítás ellenére is csak a következő év május 21-én kapott polgárjogot az ifjú mester, miután a céh - külső nyomásra ugyan, de - magába fogadta, s ezt hivatalosan igazolta a városházán.

A polgárfelvételi procedúra új céhszabályzatban említett módját követhetjük nyomon Josephus Nigl esetében, aki 1758. dec. 28-án győrszigeti lakosként adta be polgárjog iránti kérelmét. A városházán az aranyműves mesterek meghallgatása után négy nappal „a kérelem feletti vita megtartatni rendeltétetett” (GYVL Prot. Ord. Liber föl. 116. Nr. 244Instantia Josephi Nigl Aurifabri actumi Episcopali possessione Szigeth residentis, et in Con civilitatem recipi petentis cum Magistris Aurifabri s communianda, his vero auditis usque Terminum quator temporalem petiti Sui discussio suspendenda Ordinatur. ” A legény csak ezután (1759. febr. 25.) jelentkezett remekéért és céhfelvételi kérelemmel Zalai Imre céhmestemél. Mindkettőt megkapta (Ötvös jk.): -„hatt sich herr Jossep Nigl in unseres Lobi: Raaber mittel ein ver leibt seiner Schuld gibt gemess uns contentiert, Was das übrige Vorspricht herr Nigl mit uns zu gäben und zu wögen bezeuget her Zechmeist Sambt bey Sitzer hat erlegt 12 Dugaten vorschrieber arbeith ”.

28 Számos olyan vitát ismerünk, amely a céhen kívüli ötvösmunkát vállalóval szemben súlyos tiltással vagy büntetéssel járt. Ilyenek a kontárokkal szembeni pereskedések. A legtöbb per Győrött, a XVIII. század első léiében Johann Michael Reszlerrel kapcsolatos. A kárdműves gyakran dolgo23